![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Csehszlovák ellenzék - Jan Palach - Rudé Právo (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. január 12. csütörtök (MTI-tud.) - Prágában nagy feltűnést keltett a Rudé Právónak az a csütörtökön megjelentetett cikke, amely Jan Palach diák húsz évvel ezelőtti, politikai indíttatásából elkövetett Vencel-téri öngyilkosságával foglalkozik. A CSKP lapja az írásban élesen támadta az ellenzéket, amely az évforduló alkalmából meg akar emlékezni a két évtizeddel ezelőtti tragikus eseményről. A Rudé Právo azt írta, hogy ugyanazok az erők, amelyek húsz évvel ezelőtt katasztrófa szélére sodorták az országot, most újabb provokációval próbálkoznak, ezért érthető, ha az illetékes prágai kerületi tanács elutasította a demonstráció megtartására benyújtott kérelmét.
A CSKP lapja a ,,kockáztatás volt,, című írásában részletesen foglalkozik Jan Palach halálának körülményeivel és a húsz évvel ezelőtti politikai fejleményekkel. Az újság szerint a jobboldal, két évtizeddel ezelőtt, amikor már csökkent a befolyása és érezte, hogy vesztésre áll, úgy akarta visszafordítani az események menetét, hogy kiprovokálta Jan Palach egyetemi hallgató tragikus tettét, aki a Vencel-téren elégette magát. A húsz évvel ezelőtti politikai eseményekről azt írta az újság, hogy a CSKP Központi Bizottságának 1968 novemberi ülésén elfogadott határozatok gátat tudtak vetni a további szocialistaellenes fejlődésnek. A jobboldal, hogy megpróbálja legalább néhány pozicióját megtartani, politikai nyomásgyakorló akciókat, köztük diáksztrájkokat szervezett. A feszült atmoszférában, a jobboldali provokátorok befolyása alatt, az egyetemi diákok készek voltak bármiféle sokkoló akcióra, hogy utcára vigyék az embereket, és ezzel magyarázható Jan Palach 1969. január 16-án elkövetett, az egész csehszlovák társadalmat megrázó tragikus tette. A lap megemlítette, hogy az azt követő tíz napban további tizenhét, többségében fiatal ember próbált meg hasonló drámai módon öngyilkosságot elkövetni. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 14:06
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Csehszlovák ellenzék - Jan Palach - Rudé Právo (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A Rudé Právo szerint az akkori gyenge párt- és állami vezetés nem tudott megfelelően fellépni ezek ellen az akciók ellen, ezért ,,Dubcek távozása az első titkári posztról így vagy úgy elengedhetetlenné vált,,. Az újság azt írta, hogy most ugyanazok a jobboldali erők - nem egy akkori képviselőjük -, akik húsz évvel ezelőtt katasztrófa szélére sodorták az országot, újabb provokációval próbálkoznak, tüntetésen akarnak megemlékezni Jan Palach haláláról. A lap megemlítette, hogy az ellenzék tagjai közül egyesek azzal fenyegetőznek, hogy a diákhoz hasonlóan - mint a lap fogalmazott - ,,hazardírozó tettét,, (azaz drámai körülmények közötti öngyilkosságot) követnek el. A Rudé Právo végül azt írta, nem lehet csodálkozni azon, hogy a prágai illetékes kerületi tanács elutasította a demonstráció megtartására benyújtott kérelmét. +++
1989. január 12., csütörtök 14:08
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|