|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Taxisblokád - német visszhang (1.rész)
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. október 27. szombat (MTI-tud.) - Magyarország
,,olajpolitikailag,, malomkövek között őrlődik, s ez gazdasági
széteséssel fenyeget, írta szombaton vezércikkében a piacgazdasággal
megszorítások nélkül rokonszenvező német lap, az ipari és pénzügyi
körök szócsöve, a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az újság, több más
német lappal egyetemben budapesti jelentések alapján a magyarországi
közúti blokád nyomán kialakult helyzetről is beszámolt. A helyzetet
a hírügynökségi tudósítások, saját jelentések kaotikusnak, drámainak
mondják. A Süddeutsche Zeitung szerint ,,Magyarország közútjain
pénteken elszabadult a pokol,, , a benzináremelés bejelentése nyomán
kibontakozott tiltakozó hullám ,,példa nélküli méretet öltött,,.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung már említett elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy megváltoztak a szovjet szállítási feltételek, s már Magyarország sem hagyatkozhat a szovjet olaj szakadatlan ömlésére. Ha szállít is a Szovjetunió, az olajért dollárban kell fizetni. A magyarok függetlenedési irányvonaluknak megfelelően megpróbáltak a szovjet olajfüggőségtől részben megszabadulni, s ezért építették ki az Adria-olajvezetéket. Mindezekre a terhekre most rárakodott az Öböl-válság és a nélkülözhetetlen üzemanyag árának világpiaci emelkedése. A budapesti kormány úgy véli, hogy a belföldi fogyasztást az áron keresztül szabályozni képes, s igyekszik elkerülni a benzinadagolás bevezetését, eltérően Kubától, Bulgáriától, vagy éppenséggel Csehszlovákiától, ahol szintén fontolgatnak ilyesmit. (folyt.)
1990. október 27., szombat 12:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Taxisblokád - német visszhang (2.rész)
|
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar lakosságot némileg elmarasztalja, amikor ,,az olcsó benzinbe vetett tévhitéről,, ír, vagy arról, hogy csökkenő reáljövedelme miatt ,,a piacgazdaságtól elütő szellemben minden áremelésből drámát csinál,,. A lakosság szolidaritása a taxisokkal, a többi szállítóval előre vetíti, hogy a legutóbbi (helyhatósági) választásokon már amúgyis meggyengült Antall-kormányra nehéz tél vár. Fennáll a veszélye, hogy a magyarok belegabalyodnak egy ellentmondásba: egyrészt úgy vélik, hogy a kormány nem tesz eleget igényeiknek, másrészt viszont elvárják, hogy minden útmutatás és a gondoskodás ettől a kormánytól induljon ki, állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A müncheni Süddeutsche Zeitung budapesti tudósításában felveti, hogy a meghirdetett új benzinárak német márkára átszámítva durván és átlagban 1,50-et tesznek ki, s ezzel mind az abszolut számot tekintve, mind pedig a jövedelemhez mérve Magyarország az európai éllovasok közé került az üzemanyag drágaságát illetően. A kormány helyzetét pszichológiailag nehezíti, hogy a magyarok tudják: Ausztriában és Olaszországban a benzinárakat éppen csökkentették, szögezi le a Süddeutsche Zeitung.
A német lakosság képi információban eddig viszonylag keveset kapott a magyarországi fejleményekről. Néhány lap közölt ugyan egy-egy fotót a lezárt Lánchídról, vagy Erzsébet hídról, a német tévé-állomások azonban csak elvétve foglalkoztak a tiltakozó hullámmal.+++
1990. október 27., szombat 12:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|