|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. április 26., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki
ülését követően Bajnok Zsolt kormányszóvivő és Annus Antal
vezérőrnagy, kormánymegbízott tájékoztatta az újságírókat a
történtekről.
Annus Antal elmondta, hogy a szovjet csapatok kivonása Magyarországról jelenleg az egyezményben foglalt terveknek megfelelően folyik. A szovjet kormánymegbízott által vezetett küldöttséggel április 23-án és 24-én tárgyalásokat folytattak a vitás kérdésekről. Az eszmecsere konstruktív és alapos volt; a legfontosabbnak ezzel kapcsolatban a magyar kormány azt tartja, hogy a megbeszéléseken külön tudták választani a csapatkivonás egyezmény szerinti végrehajtásának témáját - e területen ugyanis nem térnek el a vélemények - a vitatott kérdésektől. A magyar tárgyalóküldöttség a megbeszéléseken hangsúlyozta: a jószomszédi kapcsolatok fenntartására, további ápolására törekednek, s lehetővé kívánják tenni, hogy az új kormány újjáteremtse ezeket a kapcsolatokat. Ugyanakkor mindenképpen meg kell vitatni a kétoldalú viszonyt terhelő kérdéseket, s amelyek a csapatkivonás során felvetődtek. Megvitatták azokat a gondokat is, amelyek nehezítik a csapatkivonást. A záhonyi átrakókörzetnél, szovjet területen a vasúti fogadó- és átbocsátó-kapacitás szűkös. Mivel április 20-a óta felgyorsult a csapatkivonás, ez még nagyobb terhet ró az átrakókörzetre. Megállapodtak abban, hogy a továbbiakban mindkét fél még szervezettebb és jobb munka folytatására törekszik.
Továbbra is eltérő a két fél álláspontja a Magyarország által bérbeadott létesítmények állagmegóvásával, illetve annak elmaradásával kapcsolatban. A szovjet fél nem ismeri el az e téren jelentkező magyar igényeket; Burlakov tábornok a magyar vezetést az 1958. április 1-jei egyezmény revíziójával vádolja. Annus Antal hangsúlyozta: semmiféle revízióról nincs szó, csupán a magyar érdekek megfelelő érvényesítéséről. A megbeszélések eredményeként lényegében sikerült összegezni a vitás kérdéseket, s ezekkel most már a továbbiakban a szakértők foglalkoznak. Várhatóan májusban újabb tárgyalásokra kerül sor, s amennyiben nem jön létre megegyezés, a téma a magyar-szovjet vegyesbizottság elé kerül. Megállapodás híján pedig végső soron a két kormány legmagasabb szintű képviselőinek hatáskörébe kerül az ügy. (folyt.köv.)
1990. április 26., csütörtök 18:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Annus Antal szerint a magyar álláspontból az ország érdekeinek alapos sérelme nélkül nem lehet engedni. A vitatott kérdések esetében több mint 100 milliárd értékű nemzeti vagyonról van szó. A szovjet követelések mintegy 2,7 milliárd rubelt tesznek ki. A következő szakértői munka során részletezni kell a szovjet igények tartalmát, tisztázva, hogy a magyar tárgyalófél mit tart jogosnak, s mit nem. A tisztázó szakértői tevékenység során fel kívánják tárni, hogy pontosan mi történt a háború befejezése és az 1956 közötti időszakban, hogyan, milyen feltételekkel történt a szovjet hadsereg részéről a magyar tulajdonban lévő létesítmények birtokbavétele. Először 1948-ban jött létre egyezmény arról, hogy a szovjet csapatok laktanyákat, repülőtereket, más építményeket használnak, s ezeket bérbe vették. Az 1948-tól 1953-ig terjedő időszak áttekintése során már látható, hogy az épületek karbantartásával, felújításával kapcsolatos munkák egy részét, sőt bizonyos beruházásokat is Magyarország végzett el. Az erre a célra fordított összegeknek csak mintegy 10 százalékát térítette meg a szovjet fél. Olyan adatok is nyilvánosságra kerültek, hogy az átvett laktanyák, építmények, épületek teljesen felszerelve, berendezéssel együtt kerültek a szovjet csapatokhoz. Fontos annak tisztázása, hogy mekkora értéket képviseltek ezek a berendezések. A munkát nehezíti, hogy a bérbeadás - az ismert körülmények között - nem szabályos átadás-átvétellel történt, így jegyzőkönyvek, leltárok nem készültek. A magyar szakértők véleménye szerint igen fontos, hogy kimutassák az átadott berendezések értékét, mert jelentős összegekről lehet szó.
Lényeges azt is megvizsgálni, hogy a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásuk során milyen környezeti károkat okoztak. A felmérés során tisztázni kívánják, hogy vajon mennyibe kerül a környezet helyreállítása, a károk megszüntetése. Végül Annus Antal elmondta, hogy a csapatkivonás helyzetéről folyamatosan, havonta kívánják tájékoztatni a közvéleményt. Az újságírók rendszeresen lehetőséget kapnak arra is, hogy a helyszínen megtekintsék az eseményeket.
Arra a kérdésre, vajon gyorsítható-e a csapatkivonás, nem válaszolt egyértelműen Annus Antal. Mint mondotta, nem elképzelhetetlen, ám ez elsősorban a két kormány megállapodásán múlik. Mindenesetre ilyen döntést csak alapos, előzetes szakértői vizsgálat után lehet hozni. A vasúti szállítókapacitás ugyanis véges, így a távozó csapatok egy részének - gyorsabb ütem esetén - a közutakon kellene elhagyni az országot. Ez az érintett körzetekben és főleg Kárpátalján valóságos háborús állapotot teremtene több hónapon keresztül. (folyt.köv.)
1990. április 26., csütörtök 18:43
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A továbbiakban Bajnok Zsolt elmondta, hogy a kormány csütörtöki ülésén számos más témával foglalkozott, szem előtt tartva azt, hogy könnyebbé tegye a kormányváltást, az ügyek átadását, átvételét. Minden tárcánál - a kormány döntése alapján - leltárt készítenek a jelenlegi munkálatokról és a legfontosabb teendőkről. Ennek az a célja, hogy megkönnyítse a tárca új irányítóinak helyzetét a kezdeti időszakban. A kabinet pedig helyzetelemzést készít a nemzetgazdaságról, a kormányzati tevékenység állapotáról, és minden információt összegyűjt, amely szükséges az új kormány munkájához. A tárcák legjobb szakemberei megbízást kaptak arra, hogy segítsék a koalíciós partnereket, a kormányzás feladatával szembesülő pártokat és az érintett személyeket. Ők - ha erre igény van - minden segítséget megadnak az új kormányprogram elkészítéséhez, szaktudásukkal, tapasztalataikkal rendelkezésre állnak.
A Minisztertanács foglalkozott az 1975-ös társadalombiztosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tennivalókkal. A törvény, annak végrehajtási rendelete és a kapcsolódó SZOT-szabályzat mintegy száz alkalommal módosult, s teljesen áttekinthetetlenné vált. A deregulációs folyamat részeként rendezték a jogszabályi dzsungelt, kiiktatták a SZOT-szabályzatot, annak rendelkezéseit beépítve az egységes jogi anyagba. Nem érdemi korszerűsítésről volt szó, a rendelkezések tartalmukban nem változtak. A tartalmi változtatásokhoz a Társadalombiztosítási Főigazgatóság szakemberei most látnak hozzá.
Ugyancsak az ülés napirendjén szerepelt a központi államigazgatási szervek dolgozóinak korengedményes nyugdíjazása. A kormány úgy döntött: korengedményes nyugdíjazás engedélyezhető azok esetében, akik az idén, ha nőkről van szó, betöltik az 50., ha férfiakról, az 55. életévüket és legalább 25, illetve 30 esztendős munkaviszonnyal rendelkeznek. Nyugdíjuk megállapításánál a társadalombiztosítási törvényt kell alkalmazni. A kormány úgy döntött, hogy ilyen eljárásra az államigazgatási szerveknél dolgozók 5 százaléka esetében van lehetőség. Az érintett dolgozónak kell kérni a korkedvezményes nyugdíjazást, s érdemben a Minisztertanács Hivatala intézi az ügyeket. A lebonyolítási határidő június 15-e.
A kormány foglalkozott az idei költségvetés helyzetével is. Az első negyedévben a nemzetgazdasági folyamatok összességében kedvezőbben alakultak, mint a múlt év hasonló időszakában. A költségvetési mérleg hiánya kisebb a tervezettnél, az adóbefizetések pedig meghaladják az előirányzottat. Az időarányosnál kevesebb támogatást vettek igénybe, illetve kaptak a vállalatok, az érintett szervezetek. (folyt.köv.)
1990. április 26., csütörtök 18:53
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Ugyanakkor meglehetősen sok feszültség is felhalmozódott, amelyek veszélyeztethetik a költségvetés tervezett egyensúlyát. Ilyen, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán eltörölték a kamatadót, ami az államháztartásnak 4,5 milliárd forintos bevételkiesést jelent. Számottevő mértékben csökken a magyar-szovjet kereskedelem, ami szintén kedvezőtlenül érinti a költségvetést. A forgalom-visszaesés következtében a költségvetés mintegy 10 milliárd forint értékű bevételtől esik el. Ezzel ellentétben számos jogos, megalapozott igény felmerült költségvetési források iránt. Amennyiben ezeket központi keretből kielégítenék, ez mintegy 100 millió forint nagyságú plusz terhet jelentene. A kormány szerint csak a legszükségesebb és viszonylag kis összegű többletigények kielégítésére van lehetőség. A kormányzat kötelezte az érintetteket, hogy a gazdaság egészére vonatkozó átvilágítást készítsenek, amely nélkülözhetetlen lesz a kormányzati munka folyamatosságához. A kormány emellett arra kötelezte a tárcák vezetőit, hogy különféle alternatív javaslatokat dolgozzanak ki: mi történjen akkor, ha a költségvetési hiány különböző mértékben meghaladja a tervezettet.
A Minisztertanács foglalkozott az újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsönével. A Foglalkoztatási Alap az idén 5,5 milliárd forinttal rendelkezik, ám ez a pénz kevés, a forráshiány mintegy 2 milliárd forintra tehető. Meglehetősen népszerűnek bizonyult az újrakezdők, pályakezdők kedvezményes 400 ezer forint nagyságú kölcsöne. A vártnál mintegy tízszer nagyobb az érdeklődés. A kormány úgy döntött, hogy módosítja a kölcsön kritériumait, ami lényegében szigorítást jelent. Ugyanakkor a lehetőségekhez mérten növelni kívánja a hitelezés forrásait is. Erre azonban csak korlátozott mértékben van lehetőség.
A kormány foglalkozott a rubelelszámolású külkereskedelem helyzetével. Az idén a Szovjetunióba irányuló magyar export mintegy 15, az import pedig 12 százalékkal csökken. Ez elsősorban a gépipari vállalatokat érinti hátrányosan. Kedvező, hogy a szovjet energiaszállítások az idén a múlt esztendőhöz képest alig változnak. Az európai KGST-országokkal folytatott külkereskedelemben is jelentős a visszaesés. E területen a magyar kivitel 26 százalékkal, a behozatal pedig 21 százalékkal lesz kisebb a múlt évinél. Bebizonyosodott - hangoztatta Bajnok Zsolt -, hogy továbbra is fenn kell tartani az export-engedélyezési rendszert, mert ez nagy mértékben hozzájárul, hogy a rubelelszámolás terén a forgalom kiegyensúlyozottabbá vált. (folyt.köv.)
1990. április 26., csütörtök 18:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A Magyar Honvédség - a haderőreform és a sorkatonai szolgálat időtartamának csökkentése következtében - lényegében már nem fog részt venni a gazdasági feladatok megoldásában. A jövőben a katonák első számú feladata az lesz, hogy eleget tegyenek a harckészültség fenntartásával kapcsolatos feladatoknak.
Bajnok Zsolt bejelentette, hogy a kormány megszüntette az állami vezetők számára eddig biztosított úgynevezett rendelkezési állomány intézményét. Ez hat hónapra szólt, és az átszervezések vagy egyéb okok miatt funkció nélkül maradt vezetők számára biztosított időt elhelyezkedésükhöz.
Az ülésen a kormány tagjai foglalkoztak a nehéz helyzetbe került nagyvállalatokkal, az Ikarus-szal, a Csepel Autógyárral és a Videotonnal. Az Ikarus esetében olyan döntés született, hoy az állam vagyongaranciát nyújt, s így a pénzintézetek biztosítékot kapnak a vállalat tevékenységéhez szükséges további hitelek folyósításához. Az Ikarusnak azonban számolnia kell azzal, hogy jövőre a megszokott 9-11 ezer autóbusz helyett már csak évi 5-6 ezer járművet tud értékesíteni. A Videoton esetében hasonló pénzügyi megoldás előkészítéséről határoztak. Az érintett tárcák vezetőit bízta meg a kormány azzal, hogy a végleges megoldást egy héten belül dolgozzák ki.
Végül a kabinet személyi ügyekben döntött. A Minisztertanács a köztársaság ideiglenes elnökének javasolja Pusztai Ferenc és Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkárok - saját kérésükre, érdemeik elismerésével történő - felmentését. Ugyancsak javasolja a kormány Kornidesz Mihály nagykövet felmentését. Döntés született miniszterhelyettesek felmentéséről. A kormány Hársfalvi Dezső művelődési miniszterhelyettest, Nagy István pénzügyminiszter-helyettest, Rednágel Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest, valamint Jendrolovics Pált, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettesét saját kérésükre, érdemeik elismerésével fölmentette tisztségükből. (MTI)
1990. április 26., csütörtök 19:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|