|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága
|
1990. február 6., kedd - Az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló bizottsága Raffay Ernő elnökletével kedden folytatta a kihallgatások sorát Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve kapcsán. Ezúttal Marosán György, Fock Jenő, Trombitás Dezső és Beregi István tapasztalataira volt kíváncsi a bizottság. Elsőként Marosán Györgyöt kérdezték, aki akkoriban mint az MSZMP adminisztrációs titkára felügyelte a Belügyminisztériumot, a Honvédelmi Minisztériumot és az Igazságügyi Minisztériumot. A meghallgatás után Marosán György hangoztatta, hogy Kádár János döntött Czinege Lajos miniszteri kinevezéséről, s egyebek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1962-ben Marosán György beadta lemondását. (MTI)
1990. február 6., kedd 12:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága
|
1990. február 6., kedd - Az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló bizottsága keddi ülésén - folytatva a meghallgatások sorát - elsőként Marosán Györgyöt kérdezte arról, hogy szerinte milyen valóságtartalma van Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyvének. Marosán György hangoztatta, hogy Czinege Lajos miniszteri kinevezéséről Kádár János döntött. Marosán szerint Czinege Lajos alkalmatlan volt a honvédelmi miniszteri posztra, ám ,56-os magatartása, helytállása elegendő alapot teremtett a 25 évnyi miniszterséghez. A következőkben Fock Jenőt hallgatta meg a vizsgáló bizottság. A volt miniszterelnök kijelentette, hogy semmilyen beleszólása nem volt katonai személyi kérdésekbe. Véleménye szerint Czinege Lajos azért maradhatott oly hosszú ideig a helyén, mert a Varsói Szerződés parancsnoksága így látta jónak.
A továbbiakban Trombitás Dezsőt és Beregi Istvánt hallgatja meg a honvédelmi vizsgáló bizottság. (MTI)
1990. február 6., kedd 14:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága (1. rész)
|
1990. február 6., kedd - Az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága Raffay Ernő elnökletével kedden folytatta a
meghallgatások sorát Bokor Imre ezredes Kiskirályok mundérban című
könyve kapcsán. Ezúttal Marosán György, Fock Jenő, Trombitás Dezső
és Beregi István tapasztalataira, véleményére volt kíváncsi a
bizottság. Elsősorban azt firtatták, milyen valóságtartalma van a
könyvnek, s azt, hogy az abban vázolt, s erősen kifogásolható
esetekért, magatartásformáért kit és mennyiben terhel felelősség.
Marosán György - aki a vizsgált időszak elején az MSZMP adminisztratív titkáraként felügyelte a Belügyminisztériumot, a Honvédelmi Minisztériumot és az Igazságügyi Minisztériumot - derűsen anekdotázva válaszolt a kérdésekre. Marosán György elismerte, hogy a fegyveres erők felügyelete hozzá tartozott annak idején, de kijelentette, hogy Czinege Lajos miniszteri kinevezéséről Kádár János döntött. Ő - mármint Marosán - Czinegét alkalmatlannak tartotta a honvédelmi miniszteri posztra, ám ,56-os magatartása, helytállása - egyesek megítélése szerint - elegendő alapot teremtett 25 évnyi miniszterségéhez. Egyebek között ez az eset, valamint a pártban tapasztalható morális fellazulás és a Kádár János körül kialakult spicli-rendszer vezetett oda - mondotta Marosán György -, hogy 1962-ben lemondott tisztségeiről. Az idős politikus hangoztatta: Czinege nem született korruptnak, a körülmények tették azzá, s ez hasonlóképpen volt a többi szocialista országban is.
Marosán György kifogásolta, hogy a könyv több helyen is foglalkozik személyével. Véleménye szerint a leírt jelenetek hamisak, hazugságokat tartalmaznak. Azért döntött mégis úgy, hogy eljön a vizsgáló bizottság elé, mert elejét akarta venni a rosszízű találgatásoknak. Végül - bár erről senki sem kérdezte - szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy összes vagyona egy háromszobás lakás. (folyt.köv.)
1990. február 6., kedd 16:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága (2. rész)
|
A következőkben Fock Jenőt hallgatta meg a vizsgáló bizottság. A volt miniszterelnök kijelentette, hogy semmilyen beleszólása nem volt katonai személyi kérdésekbe. A Czinege Lajossal kapcsolatos morális problémák tudomására jutottak, de ezek kivizsgálása a Központi Bizottság illetékes titkáraira, nevezetesen Biszku Bélára és Korom Mihályra tartozott volna. Már csak azért is, mert a honvédségnek állami felügyelője nem volt. Fock Jenő mejegyezte: ha csak a fele igaz volt annak, amit akkoriban Kárpáti Ferenc ez ügyben Kádár Jánosnak megírt, Czinegét azonnal fel kellett volna menteni. Hogy ez nem történt meg, s Czinege Lajos oly hosszú ideig a helyén maradhatott, annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés parancsnoksága meg volt vele elégedve.
A hadsereg gazdálkodásával kapcsolatban a nyugalmazott miniszterelnök kifejtette: lehetetlennek tartja, hogy a külföldről kölcsönként felvett milliárdokat itt herdálták volna el.
Az ülésen szóba került az 1968-as csehszlovákiai bevonulás is. Erről Fock Jenő elmondta, hogy a bevonulás tényét hónapokkal korábban eldöntötték, ő és Kádár János csak az utolsó pillanatban - ,68 augusztus elején - adta be a derekát, burkolt moszkvai fenyegetés hatására. (folyt.köv.)
1990. február 6., kedd 16:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága
|
1990. február 6., kedd - A hadsereg költségvetésének felhasználásáról, fejlesztésének irányáról a párt választott szervei döntöttek. A politikai bizottság ötévente jóváhagyta a hadsereg költségvetését, létszámát. A pártszervek olyan kérdésekben is állást foglaltak, mint például a hátországvédelmi parancsnokság helyzete, illetve a Honvédelmi Minisztérium átszervezése, amelyek a miniszter saját döntési körébe tartoztak. Egyebek között erről beszélt Trombitás Dezső nyugállományú vezérőrnagy a kormány mellett egykor működő honvédelmi bizottság titkára a keddi meghallgatáson. A Honvédelmi Minisztérium e helyzetet kihasználta, mert azt az álláspontot alakította ki, hogy lehetőleg minden kérdést ,,vigyenek,, a párt elé, s ha ott kedvező döntés születik, azt senki sem vitatja majd. Trombitás Dezső feltárta: 1965-66 táján jelezte Biszku Bélának, Korom Mihálynak, illetve Borbándi Jánosnak, hogy Czinege Lajos sem emberileg, sem szakmailag nem alkalmas a miniszteri tárca vezetésére. E véleményét azzal támasztotta alá, hogy az évek során - megítélése szerint - mind önteltebb, szerénytelenebb, alárendeltjeivel szemben durva, goromba emberré vált. Előfordult az is, hogy segédtisztjét megverte. (MTI)
1990. február 6., kedd 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága (3. rész)
|
Trombitás Dezső nyugállományú vezérőrnagy, a kormány mellett egykor működő honvédelmi bizottság titkára, akinek beosztásánál fogva kellő rálátása volt a hadseregre, vezető kádereire, elmondta: a hadsereg költségvetésének felhasználásáról, fejlesztésének irányáról a párt választott szervei döntöttek. A politikai bizottság ötévente jóváhagyta a hadsereg költségvetését, létszámát. A pártszervek olyan kérdésekben is állást foglaltak, mint például a hátországvédelmi parancsnokság helyzete, illetve a Honvédelmi Minisztérium átszervezése, amelyek a miniszter saját döntési körébe tartoztak. A Honvédelmi Minisztérium e helyzetet kihasználta, mert azt az álláspontot alakította ki, hogy lehetőleg minden kérdést ,,vigyenek,, a párt elé, s ha ott kedvező döntés születik, azt senki sem vitatja majd. Elmondása szerint többször felvetette elöljáróinak a hadsereg feletti állami ellenőrzés teljes hiányát. A honvédelmi bizottságnak túl sok beleszólása nem volt a dolgokba, nem utasíthatott és nem volt ellenőrző szerv. Észrevételeket természetesen tehetett, s az is előfordult, hogy - igaz, ezt közelebbről nem részletezte Trombitás Dezső - elmarasztalta a minisztert, mert a HM az előirányzottnál jóval nagyobb összegért építette újjá a hadsereg központi klubját s a Zalka Máté tisztiiskola épületét. A beruházások többsége egyébként ,,belefért,, az előirányzott keretbe, a túlköltekezést más beruházások terhére írták. A bizottság egykori titkárának nincs tudomása arról, hogy a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek Főparancsnoksága a Magyar Néphadsereg szervezeti fejlesztésére tett ajánlásain kívül konkrét összegeket is előírt volna.
Trombitás Dezső feltárta: 1965-66 táján jelezte Biszku Bélának, Korom Mihálynak, illetve Borbándi Jánosnak, hogy Czinege Lajos sem emberileg, sem szakmailag nem alkalmas a miniszteri tárca vezetésére. E véleményét azzal támasztotta alá, hogy az évek során - megítélése szerint - mind önteltebb, szerénytelenebb, alárendeltjeivel szemben durva, goromba emberré vált. Előfordult az is, hogy segédtisztjét megverte. Czinegét hiába figyelmeztették, semmin sem változtatott. Ezért sem érthető, miért maradhatott 23 esztendeig e fontos funkcióban. Állítólag Kádár és Biszku védte, ám hogy valóban így volt-e, arra nem tudott pontos válasszal szolgálni.
A következő meghallgatott, Beregi István ezredes, a HM területi-gazdálkodási főosztályának vezetője a hadsereg erdőgazdálkodásának részleteiről szólt. (folyt. köv.)
1990. február 6., kedd 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága (4. rész)
|
Jó példaként említette a veszprémi erdőgazdaságot, amely az elmúlt évben több mint 100 millió forintos nyereséget hozott a népgazdaságnak. Az ország összes erdőgazdaságai közül a veszprémi volt a második legeredményesebb. Az ilyen jól gazdálkodó erdészeteket kár megbolygatni - mondta arra a kérdésre válaszolva, hogy mikor várható a honvédséghez tartozó erdőgazdaságok visszaadása ismét állami kezelésbe. Mindazonáltal nem zárta ki, hogy a kisebb erdőgazdaságok kezelői joga hamarosan ismét visszaszáll az államra, a hadsereg létszámának csökkentésével, illetve a szovjet hadsereg Magyarországról való kivonásával összefüggésben. Czinege Lajos viselt dolgait illetően szólt arról, hogy az ex-miniszternek átalakított szovjet dzsipje volt, közepén forgó üléssel, a tetőn a fegyver megtámasztására szolgáló támlával. A gépkocsiról való vadászatot egyébként etikátlannak minősítette az ezredes. (MTI)
1990. február 6., kedd 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|