|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
KGST - Rizskov 1
|
Moszkva, 1990. január 9. kedd (TASZSZ-MTI) - Nyikolaj
Rizskov szovjet miniszterelnök kedden Szófiában a KGST ülésszakán
behatóan bírálta a KGST-t mint az együttműködés gátját, de
kategorikusan kijelentette, hogy a szovjet vezetésnek nem változott
a KGST-vel kapcsolatos elvi álláspontja. Vagyis a Szovjetunió
továbbra is fenn kíván tartani egy olyan nemzetközi szervezetet,
amely a kelet-európai országok kölcsönösen előnyös gazdasági
együttműködését szolgálná.
Rizskov a KGST gyökeres reformját sürgette, mondván, hogy vagy fenntartják a KGST eddigi együttműködési mechanizmusát, de akkor le kell állítani a tagországokban elkezdett reformokat, vagy radikálisan megreformálják a gazdasági együttműködés egész rendszerét. A dilemmára mintegy válaszként leszögezte, hogy a Szovjetunióban mindenestre vagy folytatják a reformot, vagy tovább mélyül a válság.
A szovjet miniszterelnök megfogalmazása szerint a KGST-tagországokban súlyos a gazdasági helyzet, egyes országokban már válságos, a politikai változásokat pedig nemcsak a nyugati sajtóban, hanem a KGST-országokban is néha úgy értékelik, mint a szocializmus összeomlását.
Rizskov rámutatott, hogy a KGST-országokban zajló változások óhatatlanul érintik a tagországok közötti gazdasági együttműködést is, a reformok megkövetelik, hogy a gazdasági együttműködésben is megfelelő formákat találjanak. ,,A lehető legkategorikusabban alá kell húznom, hogy a reformok és a KGST-tagországokban végbemenő forradalmmi változások közepette a Szovjetunió nem változtatja meg a KGST-vel kapcsolatos elvi álláspontját, és úgy tekint a KGST-re mint kölcsönösen előnyös kollektív gazdasági együttműködési szervre.,, A KGST fenntartásával kapcsolatban Rizskovnak két fő érve volt: 1) a KGST-tagországok között már szilárd és létfontosságú gazdasági kapcsolatok alakultak ki, 2) a tagországok többsége területileg és gazdaságilag azonos régióhoz tartozik, amiből hasznot lehet húzni.
,,Nem lenne nehéz bizonyítékokat felhozni a KGST gyakorlati hasznára,,, mondta a szovjet miniszterelnök, és egyebek között kijelentette, hogy ,,a KGST még a mostani szakaszban is elősegíti, hogy az összes tagország együtt is meg külön-külön is jobban bekapcsolódhasson a világgazdasági viszonyokba, lehetővé teszi a világpiaci követelményekhez való alkalmazkodást,,. (folyt.)
1990. január 9., kedd 21:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KGST - RIzskov 2.
|
A szovjet miniszterelnök aláhúzta, hogy a KGST évek óta nem képes megfelelő válaszokat adni a problémákra, az együttműködési mechanizmus kizárta a piaci viszonyok kialakulását, lehetetlenné tette a szocialista közös piac kialakulását, akadályozta a műszaki szinvonal emelését, a minőség javítását, fékje lett a műszaki haladásnak.
Rizskov kifogásolta, hogy nem fejeződött be az együttműködési mechanizmus átalakításának előkészítése, amit az előző ülésszak határozott el. Ismételten hangsúlyozta, hogy a KGST gyökeres megreformálása szükségszerű, és ez nemcsak a tagországokban zajló belső folyamatokból következik.
A szovjet kormányfő külön is bírálta a KGST-n belüli elszámolási rendszert, az árképzést (ezen belül konkrétan az ötéves árképzési bázist) és a transzferábilis rubelt, amelyek a fejlődés gátjává lettek. Elismerte, hogy transzferrubel képtelen teljesértékű fizetési eszközként működni, és az egységesítés eszközéből a kapcsolatok fejlődésének akadályává vált. (folyt.)
1990. január 9., kedd 21:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KGST - Rizskov - 3.
|
Gazdasági kapcsolatrendszerünk egészét át kell alakítani - mondotta Rizskov. A legjobb megoldás ehhez a szovjet és a többi nemzeti valuta átválthatósága lenne, de a tagországokban kialakult jelenlegi gazdasági helyzet ezt most nem teszi lehetővé. A kapcsolatrendszer átépítésének reális eszköze a jelen szakaszban a kölcsönös elszámolások terén a szabadon konvertálható valuta, az egymás közötti kereskedelem terén pedig a világpiaci árak akalmazása lehet. Ez lehetővé tenné, hogy a KGST-n belüli együttműködést új alapra lehessen helyezni, annak feltételeit pedig közelíteni lehetne az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlathoz.
A szovjet miniszterelnök szerint azonban számolni kell az effajta lépések veszélyeivel is. Ezért - mint mondotta - ezt a reformot csak fokozatosan, szakaszos döntések révén lehet megvalósítani. Vagyis (az elején) az elszámolások vegyes formáit kell alkalmazni, kétoldalú alapon kell kidolgozni a megállapodások olyan rendszerét, amely figyelembe veszi az egyes tagországok sajátosságait, megkönnyíti azok alkalmazkodását az új rendszerhez. A szovjet fél erre való tekintettel javasolja: 1990-ben intenzív előkészítő munkát kell folytatni annak érdekében, hogy a jövő évtől kezdve meg lehessen tenni az első gyakorlati lépéseket. Ezzel kapcsolatban Rizskov elmondta, hogy a lengyel kormányfővel már megállapodtak: kisérletképpen már ebben az esztendőben bekapcsolják az új elszámolási rendszerbe árucsereforgalmuk 10-15 százalékát.
Rizskov felhívta arra is a figyelmet, hogy a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez elengedhetetlen az egyes országok gazdaságának strukturális átalakítása. Minden tagállamnak nagy figyelmet kell szentelnie a munkaerő, az anyagi és a szellemi tartalékok ésszerű felhasználására, a takarékosságra. Bátrabban kell alkalmazni az ipar katonai ágazatainak potenciálját a népgazdaság műszaki átrendezésére, elsősorban a szociális szempontból fontos ágazatok fejlesztésére.
Át kell tehát szervezni a KGST-t, pontosabban kell meghatározni funkcióit, működési szabályait, s olyan intézményrendszert kell kialakítani számára, amely valóban képes elmélyíteni az integrációs folyamatokat, fejleszteni a kölcsönösen előnyös kereskedelmet. Ezen kívül fejleszteni kell a szervezet elemző és előrejelző tevékenységét, hasznosítani kell a pozitív nemzetközi tapasztalatokat. (folyt.)
1990. január 9., kedd 21:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KGST - Rizskov - 4.
|
Nagy fontosságot tulajdonított a szovjet kormányfő a többi nemzetközi integrációs szervezettel - így az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) - való kapcsolatfelvételnek is.
A szovjet küldöttség javasolta: az ülés résztvevői hozzanak elvi döntést a KGST gyökeres átalakításáról, és indítványozza, hogy a mostani ülés első lépésként különleges bizottságot hozzon létre, amelynek munkájába neves szakemmbereket, tudósokat, jogászokat kellene bevonni, s amely kidolgozná a szervezet elveire, szabályzatára és szerkezetére vonatkozó javaslatokat. Ez utóbbiakat a KGST legközelebbi ülésén lehet majd megvizsgálni, amely ülés összehívásának időpontjában később egyeznének meg a tagországok, attól függően, hogy miként halad az említett javaslatok kidolgozásának folyamata. +++
1990. január 9., kedd 21:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|