![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Különbségek az MDF és sz SZDSZ gazdasági programjában
|
![](../img/spacer.gif)
-----------------------------------------------------
London, 1990. március 30. (BBC, Panoráma) - A magyar választások két legjobban szerepelő pártja, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége gazdasági programjának összehasonlítására kérte meg Dr. Lengyel Lászlót, a Pénzügykutató Részvénytársaság főmunkatársát Budapesten tartózkodó kollégánk, Szente Péter. - Lengyel László véleményét hallják:
- Van különbség a két politika között. Szerintem ez a különbség a különbség három nagyon fontos területen mutatkozik. Az első kérdés a működő tőke behívásának a kérédse, vagyis, hogy hogyan viszonyulnak a külföldi tőkéhez. Ebben a vonatkozásban szerintem a szabaddemokratáknak kifejezett álláspontja, hogy ezt a működő tőkét szabadon, korlátozásmentesen és (...) be kell hívni.
A Magyar Demokrata Fórum gazdaságpolitikai programjában ugyan a működő tőkéről pozitív leírás van, de a politikai részben is és a kijelentésekben nagyon sokszor elhangzik, hogy ez az ország kiárusításához vezet. Ez a kérdés: hogy ezt komolyan gondolják-e - ezt a bizonyos kiárusítási szöveget -, vagy nem. Ha komolyan gondolják, akkor ez egy komoly eltérést fog jelenteni a gazdaságpolitikában nyilvánvalóan.
A második kérdés amiben külömbség van az a tulajdon kérdése. Ebben a dologban már eddig is viták voltak, a Szabad Demokraták Szövetségénél a program azt a bizonyos spontán privatizációt, amelyet az elmúlt évben láttunk, s amely a nagyvállalatok átalakulását mutatta, azt többé-kevésbé elfogadják, ha nem is teljes mértékig. Van bizonyos kritika vele szemben, és folytatni kívánnak egy ilyen típusú privatizációt. A Magyar Demokrata Fórum azonban ezt egyértelműen elutasítja, és ennek a megállítását követeli. Ez egy jelentős különbség.
Végül a harmadik különbség, amiben én fontos elemet látok, hogy pillanatnyilag a Szabad Demokraták Szövetsége az infláció megállítására vonatkozóan egy új vonalat fogadott el - ez egyébként a Fidesz-nek a korábbi álláspontja volt: a munkanélküliségi politikával harcolni az infláció ellen, tehát több munkanélkülit teremtve - természetesen annak valamifajta szociális ellátása mellett -, és tulajdonképpen az inflációt így letörni. (folyt.)
1990. március 30., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- MDF-SZDSZ: gazdasági program-különbségek - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Ebben a vonatkozásban a Demokrata Fórum pillanatnyilag még nem nyilatkozott, és azzal, hogy már az inflációt fő jelenségnek nevezte kezdettől fogva, lényegében azonban nincs világos képe arról, hogy hogyan, milyen eszközökkel fogja az inflációt megállítani. Hát az a bejelentés, amit korábbnam megkockáztattak a pártokról, és amit aztán ugye vissza kellett vonniuk, az azt mutatja, hogy itt egy bizonytalanság van a szakértők és az elnökség között. Ezt valószínűleg lehet módosítani.
- És Ön hogyan értékeli ezeket pozíciókat, melyiknek adna nagyobb esélyt?
- Én azt hiszem, hogy gazdaságpolitikai szempontból itt a Nyugat tárgyalóképessége nagyon fontos. Itt, ha Magyarországon tartósan kialakulna egy olyan gazdaságpolitika, amely tiltakozik az országnak ilyen tipusú kiárusítása ellen - például: hogy nem vegyék meg ezt meg ezt a magyar céget, cégeket -, ha ezt tartósan csináljuk, tartósan visszamennek ezek a szerződések, akkor az a benyomásom, hogy a Nyugat sorsunkra fog minket hagyni, mert nem vagyunk annyira vonzóak. Már most sem vagyunk vonzóak, és hát egy ilyen politikától még kevésbé leszünk vonzóakká. Tehát én azt hiszem, hogy ezt itt nagyon jól körül kell járni és nagyon fontos jogszabályilag is tisztázni, hogy milyen feltételekkel adunk el. Elő kell készíteni ezeket a privatizációkat. Szóval a Nyugat szemében vonzóvá kell válnunk.
- Tehát ezt tekinti a központi kérdésnek abban, hogy milyen sikeres lesz a magyar gazdaság a következő években, vagy a középtávon?
- A középponti kérdés szerintem az lesz, hogy az új kormány vajon tovább folytatja-e a válság szétterítését, és egy inflációs politikával próbálja átrendezni a gazdaságot és a szerkezetet, vagy végre meg meri-e kockáztatni az amputációt. Tehát egy nagyon jól meghatározott és körbejárt területen meghatározza, hogy melyek azok a gazdaságtalan vállalatok, amelyeket mindenképp le kell építeni, és el id kezdi ezeknek a leépítését. De ez elkerülhetetlen társadalmi konfliktusokkal jár. (folyt.)
1990. március 30., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- MDF-SZDSZ: gazdasági program-különbségek - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A kérdés az, hogy ki tud-e tartani ezekben a konfliktusokban a kormány vagy sem. Ha nem tud kitartani - mint ahogy látjuk, hogy Jugoszláviában, Lengyelországban, tehát Kelet-Európában többségében nem tudtak kitartani a kormányok -, akkor visszaesik és ez egy elég nagy inflációt indít el. Ha viszont kitart, akkor van esélyünk arra, hogy - bár átmenetileg előidézi a munkanélküliséggel járó társadalmi konfliktusokat, de képes a lesz valóban felzárkózásra. +++
1990. március 30., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|