Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli sajtó
London, 1990. január 18. (BBC, kora reggeli híradás) - A ma reggeli brit napilapok legfontosabb európai vonatkozású híre, hogy Delors az Európa Bizottság elnöke alapvető változásokat sürgetett az Európai Közösségben, hogy az könnyebben nézhessen szembe a Kelet-Európában zajló változásokkal. A Financial Times szerint Delors beszéde addigi leghatározottabb megnyilatkozása arról a dédelgetett elképzeléséről, hogy az Európai Közösséget a teljes politikai integráció irányába terelje. A Guardien címoldalas cikke szerint figyelemre méltó hasonlóság tapasztalható Delors beszéde és Kohl nyugatnémet kancellár Párizsban elhangzott felszólalása között. A lap úgy véli, hogy mindkét beszédből egy olyan összehangolt stratégia tárulkozik ki, melynek célja szorosabb politikai egység és emblionikus formájú szövetségi kormány felé vezetni az Európai Közösséget. Ugyanakkor az Independent várakozása szerint a két beszédnek különböző konzekvenciái lesznek. A lap úgy véli, hogy míg Kohl kancellár a német újraegyesítéssel kapcsolatos aggodalmak leszerelésére törekedett, addig Delors beszéde valószínűleg fölélénkíti a vitát a szorosabb integrációról és Nagy-Britannia esetében újabb aggályokat kelt majd. A kérdéssel foglalkozó vezércikkében az Independent az írja: Ahelyett, hogy Kelet-Európa felszabadulását az Európai Közösség eddiginél is gyorsabb integrációja érdekében használná föl, Delorsnak föl kellene ismernie, hogy minnél szorosabbak az Európai Közösséghez tartozó kötelékek, annál nehezebb lesz az azon kívül álló országoknak csatlakozni egy nagyobb Kelet- és Nyugat-Európát felölelő konföderációhoz. A Times szerint Delors beszéde semmiféle konkrét javaslatot sem tartalmazott arra nézve, hogy miként alakítsák át az Európa Bizottságot egy jövőbeni föderális Európa végrehajtó testületévé. A Times nézete szerint a Delors beszéd csak meg fogja erősíteni azt a gyanút, hogy az Európai Közösség átalakításával jelenleg megbizottak nem olyan kaliberű személyiségek mint a Közösség első nagy építőmesterei. (folyt.) 1990. január 18., csütörtök
Vissza »

	- Reggeli sajtó - 2/1. folyt.
A párizsi Kohl beszédről szóló beszámolójában pedig a Times azt mondja: Kohl kancellár világosan kifejtette, véleménye szerint Németországnak nincs joga, hogy megkérdőjelezze Lengyelország nyugati határait. A Financial Times ezzel a ponttal kapcsolatban megjegyzi, hogy korábbi alkalmakkor Kohl kancellár kerülte a német-keleti határok kérdését, nehogy azt kihasználhassa ellene az idei kulcsfontosságú választásokon a nyugatnémet szélső jobboldal. Emellett a lapok továbbra is nagy terjedelemben foglalkoznak az Örményországot és Azerbajdzsánt sújtó válsággal. Az Independent címoldalas jelentése szerint a szovjet csapatok kivezénylése ellenére is csak lassú haladást sikerült elérniük a hatóságoknak a rend helyreállítása terén. A Daily Telegraph azt írja: Nehéz feladat vár a kivezényelt katonákra a mohamedán azeriek és a keresztény örmények közötti gyűlölet által szított harc beszüntetésében. A lap egyik tudósítója szerint a zavargásokban esetleg Irán olyan lehetőséget lát majd, melynek lévén iszlám forradalmat hajthat végre a Szovjetunióban. Az Independent is rámutat arra, hogy a Szovjetunió a világ ötödik legnagyobb mohamedán lakossággal rendelkező országa és a mohamedán lakosság elszigeteltségét megtörte az iráni iszlám forradalom és az afganisztáni háború. A sztálini "oszd meg és uralkodj" politikája a jelenlegi nemzetiségi és etnikai gyűlölködésben hozza meg keserű gyümölcsét és a helyi kisebbségek ellen irányuló idegen gyűlölet a következőkben az oroszok ellen irányulhat majd - véli az Independent. A Financial Times egyik cikke szerint az Azerbajdzsánban kirobbant, szinte már polgárháborús konfliktus sohasem jöhetett volna rosszabbkor Gorbacsov számára. A hideg ész logikája azt sugalja, hogy Gorbacsovnak hagyni kellene, hogy a lázadó köztársaságok elszakadjanak, de a szovjet vezető tudja: a kommunista párt még nem kész a szövetségi rndszer feloszlatására és emellett tart az oroszok reakciójától is. A magyar Watergate is szerepel a lapok cikkei között. Több lap is beszámol arról, hogy lemondott Horváth József, aki lemonndását azzal indokolta meg, hogy megrenndült a bizalom osztályában és személyében. Az Independentben Karacs Imre azt írja: Az ellenzék továbbra is követeli Horváth István belügyminiszter távozását.+++ 1990. január 18., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »