|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Zűr az elnökjelöltek körül
|
-------------------------- München, 1989. október 16. (SZER, Világhíradó) - Mint tudjuk, elsőnek Pozsgay Imre dobta be kalapját a választási arénába. Egyfajta (...) elfogadta pártja, akkor még az MSZMP, jelölését egyidejűleg a négytagú pártelnökség megválasztásával. Akkor még nem lehetett tudni - egyébként most sem pontosan -, hogy milyen hatalma lesz az államelnöknek. Pozsgay azonban kétségtelenül fontosnak tartotta a maga számára ezt a hivatalt. Hihetővé tette, hogy meggyőződése szerint ebben tud a legjobban használni az országnak. Általános népszerűsége aligha hagyott kétséget biztos győzelme felől. Azóta azonban, az utóbbi hónapokban megváltozott a helyzet. Pozsgay választási esélyei csökkentek. A korai nevezés ugyanis lehetőséget adott jobb- és balodali ellenfeleinek arra, hogy támadási stratégiát dolgozzanak ki ellene. Pártján belüli ellenfelei számára fontos érv volt a legutóbbi kongresszuson, hogy ne őt válasszák pártelnöknek, hiszen csak átmeneti lehet. Miután pedig az MSZMP csak nevétől tudott megszabadulni, dogmatikus tagságától nem - legalábbis hivatalosan nem -, Pozsgay elnökké választásának párton kívüli hívei is elbizonytalanodtak. Feltehetően ezzel is magyarázható, hogy a korábbinál nagyobb nyomás nehezedett a Magyar Demokrata Fórum vezetőségére, állítsanak saját jelöltet. Ez - mint tudjuk - formailag megtörtént tegnap. Für Lajos integritását senki nem vonja kétségbe. Jelölésének problematikáját azonban pontosan tükrözi az a belső vita, amely az MDF vezetőségében erről folyt. (folyt.)
1989. október 16., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Zűr az elnökjelöltek körül - 1. folyt.
|
Egy kisebbség úgy gondolja, hogy magyar és nemzetközi politikai szempontból olyan személyt kell választani köztársasági elnöknek, aki egyrészt biztosítja a kontinuitást, másrészt ismert az egész országban. Ez a kisebbség úgy gondolja, hogy ilyen személy nincs. A döntő többség azonban arra a meggyőződésre jutott az MDF-en belül, hogy ezeket az esetleges hiányokat messzemenően pótolja Für Lajos politikai, emberi és erkölcsi feddhetetlensége, integritása. Továbbá egy olyan párt mint az MDF, nem engedheti meg magának - így a többség véleménye -, hogy hallgasson egy ilyen fontos kérdésben, mint a köztársasági elnök megválasztása. Így aztán biztosra vehető, hogy a hétvégi közgyűlés megerősíti az 58 éves agrártörténész nevezését. Korántsem ennyire világos a Népfront tegnapi döntése, hogy új elnökét, Kulcsár Kálmánt jelöli elnökségre. Kulcsár, aki közölte hogy nem csatlakozik az új párthoz, az MSZP-hez, Pozsgay távolabbi környezetéhez tartozik. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy a népfront Pozsgay Imre politikai hazája, megerősítettnek láthatjuk a kérdés jogosságát: valódi, vagy olyan látszatjelölésről van-e csak szó, amely megosztja az ellenzéki tábort? Persze megintcsak kérdés, hogy Pozsgay ellenzékét inkább saját pártján belül, vagy azon kívül kell keresni. Végül a Magyar Október Párt jelöltje Rácz Sándor, akinek emberi, erkölcsi tisztaságához nem fér kétség. Kérdés, hogy melyik politikai csoportok támogatását sikerül megszereznie. Szóval mindez kérdés, de csak akkor, ha a százezer összegyűjtött aláírás ellenére lesz köztársasági elnökválasztás. Erre a kérésre pedig a most kezdődő parlamenti ülés ad majd választ. - A Kasza László által elmondottakhoz kiegészítésként: az átadott aláírások pontos száma 140.068. +++
1989. október 16., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|