|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Írószövetség közgyűlése (1. rész)
|
1989. november 25., szombat - Megkezdődött a Magyar Írók Szövetségének kétnapos közgyűlése szombaton a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. A két nap folyamán arról tanácskoznak a résztvevők, hogy a szuverenitás jegyében miként formálják át a szövetség szervezeti és működési rendjét. Az írótársadalom mintegy négyszáz megjelent képviselője között helyet foglalt és felszólalt Németh Miklós miniszterelnök és Glatz Ferenc művelődési miniszter is.
A megnyitót követően - az eredeti napirendnek megfelelően - elsőként az írószövetség három esztendőn át tevékenykedő elnöke, Cseres Tibor tartotta meg közgyűlési beszámolóját. Mint megfogalmazta: számadásába foglalta azt az időszakot, amely ,,a pártállam vezetőjének legszigorúbb szemöldökrándulásától és sujtásra, ütésre emelt kezétől a pártját veszített kormány barátságos kéznyújtásáig terjed,,. A múltbéli változásokban mindig volt több-kevesebb szerepe az íróknak - mondotta -, a mostani világraszóló katarzis kezdetén azonban az események lendítőjeként talán méginkább, mint korábban. A szövetség 1986-ban tartott közgyűlésén ugyanis elsőként az írók vonták kétségbe a legfelső politikai vezetés legitimitását. Cseres Tibor véleménye szerint az írók 1984-os fellépése megindította a hatalom gépezetét az Írószövetség ellen; s több alkalommal is kísérletet tettek a szövetség feloszlatására, tevékenységének fölöslegessé tételére, illetve külföldi presztízsének rontására. - Az Írószövetség köré vont teljes hírzárlati tilalmat egy esztendeig nem oldották fel, hacsak a szövetséget valamiképp elmarasztaló közlemények esetében nem - emlékeztetett Cseres Tibor az írók két évvel ezelőtti hazai publikációs lehetőségeire. Hozzáfűzte, hogy akkoriban a napi- és hetilapok olyannyira megszokták a szervezet mellőzését, hogy e gyakorlatot a kormány ,,megenyhülését,, követően is folytatták. A mellőzöttség éve után - mint elhangzott - Románia kivételével valamennyi népi demokratikus ország-beli írószövetséggel újra felvették a kapcsolatot. A román írószövetséggel való együttműködés hiányára külön kitért az előadó: beszámolt arról, hogy jóllehet a mindenkori román nagykövetek több ízben is felkeresték őt, megteremtendő a kapcsolatot a két ország írói között, a kezdeményezések végülis mindig kudarcot vallottak. (folyt.köv.)
1989. november 25., szombat 19:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Írószövetség közgyűlése (2.rész)
|
Hároméves elnöki tevékenységét summázva rámutatott: kezdettől azt szorgalmazta, hogy az irodalmon, irodalompolitikán túli napi politikát helyezzék az írószövetség falain kívülre. - Megnyilatkozásait természetesen minden író tegye meg, de úgy, hogy a közösséget nem terhelve, maga vállalja annak következményeit. A hatalommal való elháríthatatlan ütközések ódiumát kinek-kinek magának kell viselnie a továbbiakban - mondotta. A beszámolót követő vitában, a szövetség életének további sorsát elemezve Lengyel Balázs választmányi tag kifejtette, hogy a megújuló szövetség legfőbb feladatát az érdekvédelem megszervezésében látja. Elkerülhetetlennek ítélte az igazi irodalmi értékek társadalmi és állami mecenatúrájának megszervezését. Véleménye szerint a szövetség nem lehet fóruma többé a direkt politikai megnyilvánulásoknak, sürgette, hogy az ilyen megnyilatkozások kerüljenek át a valóban politikai szervezetekbe. Sánta Ferenc úgy vélte, hogy a jövőben sem hárul a mainál kisebb feladat a szövetségre: megmarad az a szerepe, hogy pártok feletti szervezetként, azok érdekeitől függetlenül az erkölcsi értékeket tolmácsolja. Kis Pintér Imre arra mutatott rá: nem lehet csodálkozni az értékes irodalom utóbbi időben tapasztalható presztízscsökkenésén, amikor a könyvpiacon megjelenő irodalmi kínálat is egyre ,,hígul,,. A vitában kért szót Németh Miklós miniszterelnök, aki ,,a magyar irodalom erőt adó, jellemet formáló múltja előtti tisztelettel, jelene iránti rokonszenvvel és a jövőjébe vetett hittel és bizalommal,, köszöntötte a közgyűlés résztvevőit. Az írószövetség - kezdte mondandóját- megalakítása pillanatától a politika és az irodalom kiszabott pályán folyó, de nem mindig szabályos mérkőzéseinek színtere volt; a közgyűlések pedig e mérkőzéssorozat feszült izgalommal várt döntői. Mára azonban új hatalmi helyzet alakult ki, részben az irodalom és más reformerők harcainak, részben pedig a nemzetközi feltételek változásának köszönhetően. - A pályát kiszabó régi állampárt, mint monopol hatalmi központ megszűnt, lebomlott, kövült maradványai pedig - kőmíves kelemenek éjszakai visszafalazási kísérletei ellenére is - napról napra bomlanak- mondotta. Azt fejtegetve, hogy vajon mit tehet ebben a helyzetben a miniszterelnök egy olyan kormány elnökeként, amelynek percei-hónapjai meg vannak számlálva, kiemelte: a hivatali idő hossza nincsen korrelációban a nemzet és a jövő iránti felelősséggel. A mai kormány nem önmaga átmentésén buzgólkodik, hanem az országot akarja a reális veszélyként fenyegető összeomlástól, katasztrófahelyzettől megmenteni. A kormány szövetséget ajánl az írószövetségnek a demokráciában- jelentette ki a miniszterelnök. (folyt.köv.)
1989. november 25., szombat 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az írószövetség közgyűlése (3. rész)
|
Hozzáfűzte azonban, hogy az a szövetség, amelyet a kormány ajánl, nem könnyed és nem könnyelmű. Sőt, szinte bibliai súlyú: osztozást jelent az átkelés nehézségében, a népet átvezetés felelősségében. A magyar irodalmat a kormány a legrégibb folyamatos nemzeti intézménynek, integratív erőnek tekinti, s kéri, vegye magára ennek felelősségét - folytatta a kormányfő. Mint mondta, a magyar irodalom története azt mutatja, hogy a nemzet történelmének kritikus pillanataiban mindig felül tudott emelkedni a pártoskodásokon. Küldetése pedig abban van, hogy leginkább az irodalom tudatosíthatja magyarságunkat. A kormány és az írószövetség kapcsolatáról, viszonyáról, lehetséges szövetségéről kijelentette: ez a kormány - s remélhetőleg jogutódja is - egyszer s mindenkorra lemond az irdodalom és a művészetek irányításáról, pontosabban az irányíthatóság illúziójórál; hiszen az igazi nagy művészet és irodalom amúgy is mindig szuverén volt. Németh Miklós a továbbiakban kifejtette, hogy a morális válság mára egész nemzedékek általános élménye lett. E zűrzavarban pedig véleménye szerint az irodalom mutathatja fel az elvi tájékozódási pontokat, az alapvető értékeket. - Az irodalom, a művészet az értelmes emberi létezésre példát adó modelleket teremthet. A kormányzat dolga pedig az ezeknek megfelelő feltételek kialakítása, hogy a küldetéses irodalom az értelmes, emberhez méltó létezés erkölcsi, anyagi és társdalompolitikai alapján működhessen- mondotta végül a miniszterelnök. A vitában a továbbiakban szót kért Katona Szabó István, aki a Romániában élő magyar és román írók fájdalmas helyzetére hívta fel a figyelmet. Kezdeményezte, hogy a szövetségen belül alakítsák meg az áttelepült magyar írók szakosztályát, a szervezet pedig törekedjen méginkább a szomszédos országban élő írókkal való kapcsolattartásra. Fekete Gyula többek igényét tolmácsolva közreadta azt a javaslatot, hogy Arany János nevével fémjelezve létesítsenek alapítványt a magyar irodalom értékeinek védelmére, ápolására, az értékes irodalom létfeltételeinek javítására. A közgyűlés az indítványt elfogadta. A réssztvevők a továbbiakban szervezeti kérdésekkel foglalkoztak. Szavazással döntöttek arról, hogy 71 tagú választmányt állítanak. (folyt.köv.)
1989. november 25., szombat 20:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Írószövetség közgyűlése (4. rész)
|
Glatz Ferenc művelődési miniszter a közgyűlésen főként arról szólt, hogy a tárca vezetőjeként a művelődésügy megújításáért mit szándékozik tenni. - A művelődési kormányzat lépéseit az elmúlt hónapokban az vezérelte és a jövőben is az vezérli, hogy az 1949-ben bevezetett szovjet szisztémát lebontsa, ha kell, drasztikus módon szétzúzza. Ugyanakkor - folytatta - legyünk tisztában azzal, hogy amíg más működő rendszert nem tudunk a helyébe állítani, nem szabad az előzőt teljesen lebontani. Az 1990. év a tárca gondolkodásában tehát átmeneti esztendő lesz. Részben meg kell tartani az irodalom, a művészet alapvetően költségvetésből történő finanszírozását, s egyidejűleg szükséges megteremteni az új szervezeti formákat is. A Művelődési Minisztérium és a kormányzat több százmillió forintos - Pro Hungarica Kultura elnevezésű - alapítványrendszer létrehozására készül: ezek között van egy tízmillió forintos alapítvány is, amely kimondottan azt a célt szolgálja, hogy függetlenítse a költségvetéstől az írószövetség, és az irodalmi élet működését. A cél tehát az, hogy a társadalmi erőket is mozgósítva önálló gazdasági alapot nyújtson az írószövetségnek, az írói társadalomnak - jelentette be Glatz Ferenc. Hozzátette: a minisztérium nem vállalkozik arra, hogy ezeket a pénzeket szétossza: mindezt a kuratóriumokra bízza. A miniszter bejelentéséhez kapcsolódva Drucker Tibor, a Téka Könyvértékesítő, Könyvtárellátó és Könyvkiadó Vállalat igazgatója felajánlotta évi tízezer dollár forintellenértékét az irodalmi alapítvány javára, azzal a megkötéssel, hogy az összeg egy részét az ifjúsági és gyermekirodalom, valamint a könyvkiadás és a könyvkereskedelem támogatására fordítják. A közgyűlés első munkanapjának végén Jókai Anna alelnök a szövetség megújítására vonatkozó javaslatokat terjesztette elő. Szükségtelennek ítélte az alelnöki poszt megtartását. Javasolta továbbá, hogy a jövőben három társelnök vezesse egyidejűleg a szövetséget. A szervezeti kérdésekben csak vasárnap hoz döntést a közgyűlés. Végül a tagság javaslatot fogadott el arról, hogy felkérik a kormányt: a televíziót felügyelő bizottságban - amennyiben az megkezdi munkáját - adjanak helyet a szövetség képviselőjének is. (MTI)
1989. november 25., szombat 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|