|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula interjúja (1. rész)
|
1989. július 9., vasárnap - Horn Gyula külügyminiszter, aki a magyar delegáció tagjaként pénteken és szombaton részt vett a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének Bukarestben rendezett ülésén, a tanácskozás tágabb összefüggéseiről nyilatkozott vasárnap az MTV A Hét című műsorában Aczél Endre kérdéseire válaszolva. A tanácsüléshez kapcsolódó magyar-román találkozó részleteiről már szombaton este tájékoztatást adott. A külügyminiszter most elsősorban azokról a történésekről számolt be, amelyek egy évvel ezelőtt, az utolsó tanácsülésre még nem lehettek jellemzőek.
Mint elmondta: a varsói csúcstalálkozóhoz képest jelentős volt az előrelépés - mind a dokumentumok, mind a kezdeményezések szempontjából - a leszerelés terén. Újabb javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek kezdeményezik azt, hogy 1990-ben már szülessen politikai elhatározás Bécsben a hagyományos erők és fegyverzetek csökkentéséről, és 1991-92-re ki kell dolgozni ennek megvalósítási módozatait, illetve el kell kezdeni a végrehajtást. Ez nagyon nagy jelentőségű a Varsói Szerződés szempontjából - hangoztatta és ezzel összefüggésben utalt még egy elemre, amely a korábbi évtizedekben nem mutatkozott. Mégpedig arra, hogy a NATO és a Varsói Szerződés javaslatai, állásfoglalásai csak most, az utóbbi hónapokban találkoztak először, s ez nagyon jó alapot teremt a bécsi megállapodáshoz. x Mit jelent ez a Magyar Néphadseregre nézve? - kérdezte ezután Aczél Endre. - Ez a Magyar Néphadseregre nézve egyfelől azt jelenti, hogy lehetőség nyílik egy jelentős csökkentésre az asszimetria felszámolása jegyében, és általában a megállapodással összhangban, másfelől ez kapcsolódik az itt állomásozó szovjet csapatok kivonásához is. (folyt.köv.)
1989. július 9., vasárnap 20:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horn Gyula interjúja (2. rész)
|
- A szovjet delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy a bécsi tárgyalások előrehaladásával összhangban eszmecserét kezd a csapatok kivánásáról azokkal a Varsói Szerződés-beli tagállamokkal, amelyekben szovjet haderő állomásozik. Ezzel összefüggésben a mi delegációnk vezetője, Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy Magyarország kész ezeknek a tárgyalásoknak az elkezdésére. x 1992-ig milyen helyzet állhatna elő a szerződésen belül Magyarország területén? - Mindenekelőtt az, hogy Magyarország bekerül az úgynevezett Közép-Európai zónába, ahol elsődleges intézkedésekre, lépésekre kerül sor a felhalmozott hagyományos fegyverzetek csökkentésére. Másfelől sor kerülhet megfelelő ütemezéssel a szovjet csapatok kivonására, és ezek eredményeként a katonai feszültség csökkentésére, illetve ezzel összefüggésben a katonai védelmi kiadások mérséklésére is. Áttérve egy másik témára - amelyik a közvéleményt Magyarországon nem kevésbé foglalkoztatja - Aczél Endre arról érdeklődött, milyen hazánk megítélése a Varsói Szerződéshez tartozó országokban. Ezzel összefüggésben a főszerkesztő utalt azokra az aggodalmakra, amelyek Románia, a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia vezetőinek megnyilatkozásaiból kicsendült Magyarország mai helyzetével kapcsolatban. - A kérdésben foglaltakat egy helyen pontosítanám. NDK és csehszlovák részről nem a vezetők állásfoglalásairól van szó, hanem egyes vezetők megnyilatkozásairól. Számomra ez fontos, hiszen nem testületi állástfoglalásról vagy általában a vezetés aggodalmáról van szó Magyarországgal kapcsolatban. Hadd jegyezzek itt meg saját véleményként valamit: ha aggodalom van, az egyébként kölcsönös is lehet. Mert mi is aggódhatunk olyan jelenségek miatt, amelyek az előbb említett országokban az emberi jogok területén, vagy más kérdések kapcsán problémaként, méghozzá súlyos problémaként jelentkeznek. De mi ezzel nem foglalkozunk, mert ez nem vezet sehova. Ami pedig a kérdés lényegét illeti: közvetlen utalás Magyarország belső helyzetére vagy a magyarországi változások folyamatára nem volt, nem hangzott el. x Tehát nem neveztek meg bennünket? - Nem neveztek meg bennünket. Továbbmegyek: számomra rendkívül fontos, hogy olyan új megállapításokat foglaltunk a két közös dokumentumba, a közleménybe és a felhívásba, amelyek az ezzel összefüggő kérdéseket is elvi alapon a helyükre teszik. (folyt.köv.)
1989. július 9., vasárnap 20:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horn Gyula interjúja (3. rész)
|
Első ízben fogalmaztuk meg azt - és ezt konszenzussal, teljes egyetértéssel fogadták el a résztvevők -, hogy nincs a szocializmusnak általános érvényű modellje. Minden egyes tagállam a maga nemzeti feltételeinek, hagyományainak, szükségleteinek megfelelően alakítja a politikáját. - Tiszteletben kell tartani az egyes államok belső folyamatait, és semmiféle eszközzel, semmiféle módon ezekbe beavatkozni nem szabad. Én ezt nagyon lényegesnek tartom. x Az értesüléseink szerint ennek a konszenzusnak a kialakításában a magyar delegációnak jelentékeny szerepe volt. - Igen, de úgy ítélem meg, hogy például a szovjet delegáció is messzemenően partner volt ebben, és végül is egységesen fogadtuk el a dokumentumokat. x Nincs egyetemes szocializmusmodell, és minden szocialista ország a maga feltételeinek megfelelően építi a szocializmust, de mindez a szocializmus által megszabott keretekre vonatkozik. Mi történik akkor - s az aggodalmak tulajdonképpen ennek szólnak -, hogy ha Magyarország ezekből a keretekből kilép. - Ez két nézőpontból is vizsgálható. Az egyik - ez Nyers Rezső felszólalásában megfogalmazódott, mint hivatalos magyar álláspont -: mi magyar részről azt hangoztattuk, hogy a szocializmus mai gyakorlata alkalmatlan a világ kihívásainak a megválaszolására. Éppen ezért mi egy demokratikus szocializmus kiépítését kezdtük el, amelynek a lényege a vegyestulajdonú piacgazdaság, a pluralizmus, a demokrácia és az önigazgatás. Mint ahogy hozzáláttunk a politikai struktúra átalakításához. Ez természetesen önmagában is különbözik jónéhány VSZ-tagállam felfogásától. - De azt is hangsúlyoztuk, hogy mi maximális mértékben támaszkodunk, építünk a szovjetunióbeli átalakulás tapasztalataira, azokat figyelembe vesszük, s általában rokonszenvvel figyeljük azokat a változásokat, amelyek a többi szocialista országban zajlanak, ugyanakkor a magunk törekvései iránt megértést, bizalmat és türelmet igényelünk. Én azt hiszem, ez olyan álláspont, amely kifejezi, hogy amit mi csinálunk, az nem irányul mások ellen. Ez az egyik - szerintem nagyon lényeges - oldala a kérdéseknek. A másik: egy pillanatig nem hagytunk kétséget az iránt, hogy mi a Varsói Szerződésbeli tagságunkat fenntartjuk, és maximális mértékben hozzá akarunk járulni azoknak a folyamatoknak az erősítéséhez, amelyek a szövetségi rendszerben zajlanak. (folyt.köv.)
1989. július 9., vasárnap 20:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horn Gyula interjúja (4. rész)
|
De ezzel összefüggésben azt is leszögeztük - és én ezt nagyon fontosnak tartom -: elmúlt az ideje annak, hogy az egyik tagállam, vagy a szövetség bármilyen eszközzel, katonai vagy más eszközzel beavatkozzon valamelyik tagállam belügyeibe. Mint ahogy ezt meg is fogalmaztuk pontosan: végérvényesen elmúlt az úgynevezett Brezsnyev-doktrina érvényesítésének a korszaka. x Tulajdonképpen azt volt szokás Brezsnyev-doktrinának nevezni, amely szerint létezik egyfajta közös felelősség, azért, ami az egyes tagországok életében végbemegy. Van olyan vezető még ma a tagországok között, aki pártfogolja a közös felelősség gondolatát, és az ebből adódó gyakorlati lépéseket. - Én ehhez annyit hozzátennék - mert pontosan így van a megfogalmazás -, hogy ez a közös felelősség jelenti az elvi, politikai alapját a beavatkozásnak, és ez az, ami különösen súlyos következményekkel járt az elmúlt évtizedek során. De ezek a nézetek kisebbségben maradtak. Nem számoltam össze pontosan, de megjelentek ilyen vélemények, és ezek alapvetően a belső helyzettel függenek össze. Miért? Mert miközben a szovjet delegáció, a mi küldöttségünk vagy a lengyel delegáció hangsúlyozta a rendkívüli fontosságát az egész átalakulási folyamatnak, a szocializmus megújításának, ugyanakkor az értékek megőrzésének és így tovább, több ország pedig egyértelműen állást foglalt amellett, hogy az eddigi gyakorlatot nem kell megváltoztatni, nem is szabad, a szocializmus bebizonyította az életerejét, életképességét. A történelem menete, illetve a jelenlegi helyzet nem éppen ezt igazolja. x Az Ön által elmondottakból levonható az a következtetés: éppen a Szovjetunió az, amely tulajdonképpen ezzel a terhes brezsnyevi örökséggel is útját állja annak, hogy a közös felelősség elmélete és a ráépülő gyakorlati lépések akármilyen módon is előtérbe kerülhessenek vagy dokumentumba foglaltathassanak. - Ami a dokumentumokat illeti, és ez teljesen új és megfelel a mai helyzetnek, a mai követelményeknek: a be nem avatkozást szögezik le. Másfelől pedig számomra talán az volt a legnagyobb élmény Bukarestben - és ezt nem a kincstári hűség mondatja velem -, hogy a szovjet delegáció, főtitkárral az élén, de a külbönböző munkamegbeszélések során a dokumentumok szerkesztésekor és minden más megnyilvánulásukban rendkívül korszerűen viszonyult mind a szocializmus építésével vagy a szocialista országok belső helyzetével összefüggő kérdésekhez, problémákhoz, mind a további nemzetközi erőfeszítésekhez. (folyt.köv.)
1989. július 9., vasárnap 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horn Gyula interjúja (5. rész)
|
Például teljes egyetértésre jutottunk - és elsőként velük - abban, hogy egészen másként kell értékelni a mai nyugat-európai viszonyokat, mint korábban. Szakítani kell a régi, elavult sémákkal, dogmákkal, mert ha nem szakítunk, az új külpolitikai gondolkodásmód és gyakorlat nem valósulhat meg. x A kérdések kérdése tulajdonképpen az, hogy az új politikai gondolkodás irányába tart-e a Varsói Szerződés politikai szervezete? - A szervezet, a szövetség működése, tevékenysége, kifeléirányultsága mindenképpen ebben az irányban halad. Meggyőződésem: ezt a dokeumentumok, az állásfoglalások egyértelműen tanúsítják. Ugyanakkor a helyzet olyan, hogy az egyes tagállamok felfogása, főképpen és döntően a belső politikai helyzettel, folyamatokkal kapcsolatban változatlanul igen eltérő, különbözik egymástól - montotta végezetül Horn Gyula. (MTI)
1989. július 9., vasárnap 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|