Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

VSZ-dokumentumok 1.

Bukarest, 1989. július 8. szombat (MTI-tud.) - Elsősorban az európai politikai és katonai helyzetet értékeli, s annak javítására tesz javaslatokat az a nyilatkozat, amelyet a VSZ PTT ülésén, Bukarestben fogadtak el a tagországok. A VSZ tagállamai, hangsúlyozva a NATO-országok álláspontjában a harcászati nukleáris fegyverekről folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatban bekövetkezett fejlődést, felhívták a NATO tagállamait, hogy a harcászati nukleáris fegyverek kérdését ne korszerűsítés révén, hanem az ezen eszközök szakaszonkénti csökkentésére irányuló, önálló tárgyalások útján oldják meg.

A nyilatkozat megerősíti, hogy a VSZ-tagállamok külpolitikájának
legfőbb célja a béke megszilárdítása, a széles körű és kölcsönösen
előnyös nemzetközi együttműködés fejlesztése. Szilárd elhatározásuk
mindent megtenni annak érdekében, hogy új megállapodások szülessenek
a leszerelés területén, s a leszerelési folyamat
visszafordíthatatlanná váljék.

    A VSZ tagországai nem katonai, hanem politikai eszközökkel
kívánják szavatolni a biztonságot, s arra törekszenek, hogy az
államközi kapcsolatokban érvényesüljön a nemzetközi jog elsőbbsége,
az államok között pedig társadalmi-politikai rendszerüktől
függetlenül rendezettek legyenek a kapcsolatok.

    A dokumentum megerősíti, hogy az államok közötti viszonyban
maradéktalanul tiszteletben kell tartani és érvényre kell juttatni
az ENSZ Alapokmányának, valamint a Helsinki Záróokmánynak minden
elvét, valamint azt is, hogy minden egyes országban fajra, nemre,
vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül, és minden egyes ember
esetében biztosítani kell az emberi jogok és az alapvető
szabadságjogok érvényesülését.

    A VSZ dokumentuma a jelenkor legfontosabb feladatának a
fegyverkezési verseny felszámolását és a leszerelést tekinti.
Nyugtázza, hogy a katonai konfrontáció csökkentésének terén már
megtörténtek az első lépések, s kirajzolódott annak lehetősége, hogy
az államok az értelmetlen és veszélyes katonai versengésről
áttérjenek a békés együttműködésre.

    E kedvező változások ellenére még mindig nem történt gyökeres
fordulat a leszerelés ügyében. A VSZ és a NATO is elismerte, hogy
megengedhetetlen egy új háború, ennek ellenére a katonai
szembenállás szintje továbbra is veszélyesen magas. (folyt.)


1989. július 8., szombat 18:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


VSZ-dokumentumok 2.

A VSZ-tagállamok a jövőben is készek minden érdekelt féllel
közösen keresni azokat a megállapodásokat, amelyek révén szakaszosan
csökkenthetők, majd maradéktalanul felszámolhatók a nukleáris
fegyverek, megvalósulhat a vegyi fegyverek betiltása és
megsemmisítése, a hagyományos fegyveres erők radikális csökkentése,
a haditermelés fokozatos leépítése, a katonai kiadások lényeges
csökkentése és elkerülhetővé válik a fegyverkezési verseny
kiterjesztése a világűrre. Elsőrendű feladat a Szovjetunió és az
Egyesült Államok hadászati támadó fegyvereinek 50 százalékos
csökkentéséről szóló egyezmény kidolgozása. El kell érni a nukleáris
fegyverkísérletek mielőbbi felfüggesztését, a rakétatechnológia
terjedésének megakadályozását, a békés nukleáris objektumok
támadásokkal szembeni védelmét - mutat rá a nyilatkozat.

    A dokumentum az európai biztonság és stabilitás kulcskérdésének
nevezi a hagyományos fegyverek csökkentését, a harcászati nukleáris
fegyverek csökkentését és azt követő megsemmisítését, valamint a
bizalom erősítését kontinensünkön. A VSZ-tagállamok szerint az
európai hagyományos fegyveres erőkről folyó tárgyalások legközelebbi
célja az, hogy már a megkötendő alapegyezmény eredményeként egyenlő,
közös felső szinten állapodjanak meg a NATO-országok és a
VSZ-tagállamok csapatainak létszámában és fegyverzetük fő fajtáinak
mennyiségében Európában, s a kontinens egyes térségeiben. Ezeknek az
új szinteknek jelentősen kisebbeknek kell lenniük a két félnek
jelenleg rendelkezésére álló erők szintjénél. A fegyveres erők és
fegyverzetek csökkentésének szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett
kell megvalósulnia.

    A VSZ-tagállamok megállapították, hogy találkoznak
álláspontjukkal azok a kiegészítő javaslatok, amelyeket a
NATO-tanács közelmúltban tartott legfelsőbb szintű értekezletén
fogalmaztak meg az európai hagyományos fegyeres erőkkel
kapcsolatban. A VSZ országai most azt várják, hogy a NATO-tagállamok
részletezik és a bécsi tárgyalásokon a lehető legrövidebb időn belül
előterjesztik ezeket az indítványokat. Így mód nyílhat arra, hogy
további konstruktív magatartás esetén már 1990-ben sor kerüljön az
elsődleges megállapodások megkötésére. A VSZ-országok szakértői
megbízást kaptak arra, hogy operatív módon dolgozzák ki az ezzel
kapcsolatos javaslatokat. (folyt.)


1989. július 8., szombat 18:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


VSZ-dokumentumok 3.

A bukaresti tanácskozás nyilatkozatának aláírói egyetértenek a
Szovjetuniónak azzal a szándékával, hogy a NATO-országok készsége
esetén tárgyalásokat kezd a harcászati nukleáris fegyverekről, és
kész egyoldalúan tovább csökkenteni Európában lévő harcászati
nukleáris rakétáit. A tagállamok támogatják a Szovjetuniónak azt a
döntését, hogy még az idén egyoldalúan kivon a szövetséges
szocialista országok területéről 500 harcászati nukleáris töltetet.
Támogatják azt a bejelentését is, hogy 1989-91 között kész kivonni
szövetségesei területéről valamennyi nukleáris harcászati eszközét,
ha az Egyesült Államok arányos válaszlépést tesz.

    A VSZ nyilatkozata ugyanakkor rámutat arra, hogy a katonai
egyensúly mind alacsonyabb szinten történő megvalósulása során nem
lehet figyelmen kívül hagyni a haditengerészeti erőket és
fegyverzetüket, valamint a haditengerészeti tevékenységet. A
tagállamok ezért arra törekszenek, hogy e támakörben aktívabbá
váljék a párbeszéd. Az érdekelteknek, s elsősorban a jelentős
tengeri hatalmaknak, meg kell kezdeniük külön-tárgyalásaikat.

    Ami az általános európai politikai légkört, a kontinens államai
közötti kapcsolatokat illeti, a VSZ-tagországok leszögezték: az
egyes államok vagy államcsoportok közötti különbségek nem
akadályozhatják a kölcsönös megértést és együttműködést. Éppen
ellenkezőleg, az európai népek tapasztalatainak sokrétűsége a
kölcsönös gazdagodás forrásává válhat.

    A VSZ nyilatkozata határozottan leszögezi: az európai béke és
együttműködés alapvető feltétele, hogy minden országban
maradéktalanul érvényre juttassák azokat az emberi jogokat és
alapvető szabadságjogokat, amelyek az Egyetemes Emberi Jogok
Nyilatkozatában és az Emberi Jogok Nemzetközi Szerződéseiben, a
Helsinki Záróokmányban, valamint más, az ENSZ és az összeurópai
folyamat keretei között elfogadott dokumentumokban fogalmazódtak
meg.

    Ami az államközi kapcsolatok általános normáit illeti, a
VSZ-országok abból indulnak ki, hogy minden nép maga határozza meg
országának sorsát, jogában áll megválasztania a maga számára
legalkalmasabbnak tartott társadalmi, politikai és gazdasági
rendszert, állami berendezkedést. A társadalmi berendezkedés
kérdésében nem létezik egyfajta szabvány. (folyt.)


1989. július 8., szombat 18:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


VSZ-dokumentumok 4.

A nemzetközi stabilitás feltételezi a konfrontációs doktrínák,
az erőre történő támaszkodás elutasítását, a más államok belügyeibe
való közvetett és közvetlen beavatkozás elvetését. Egyetlen ország
sem írhatja elő az események menetét más államokon belül, nem
támaszthat igényt a bíró és a döntnök szerepére - szögezi le
végezetül a VSZ-tagországok nyilatkozata.

    A bukaresti ülés másik okmánya, a Politikai Tanácskozó Testület
tapasztalatait összegző közlemény az európai helyzet kapcsán
megállapítja: a VSZ tagállamainak eltökélt szndékuk, hogy minden
eszközzel elősegítsék a bécsi utótalálkozán elért megállapodások
végrehajtását, az európai béke és biztonság megerősítését. Arra
törekszenek, hogy a VSZ és az Észak-atlanti Szövetség kapcsolatait
konfrontációtól mentessé tegyék, megteremtsék közöttük a konstruktív
párbeszédet.

    Az ülés résztvevői tájékoztatták egymást országaik belső
fejlődéséről, a szocialista építés problémáiról, s rámutattak arra,
hogy erősödik a bel- és külpolitika közötti kölcsönhatás.
Meggyőződéssel állapították meg, hogy nem létezik semmiféle
egyetemes érvényű szocializmus-modell, senki sem rendelkezik az
igazság monopóliumával. Az új társadalom építése alkotó folyamat,
amely az egyes országokban a helyi feltételeknek, hagyományoknak és
szükségleteknek megfelelően valósul meg. Minden országnak joga, hogy
önállóan, mindenféle külső beavatkozás nélkül dolgozza ki politikai
stratégiáját és taktikáját.

    Végezetül pedig, ami magát a VSZ-t illeti, a tagállamok
elhatározták, hogy újabb lépéseket tesznek politikai jellegének
erősítése érdekében, s azért, hogy a szervezet keretein belüli
együttműködés mechanizmusát demokratikusabbá tegyék, korszerűsítsék.
+++


1989. július 8., szombat 18:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD