|
|
|
|
Egyezkedés a kommunisták és az ellenzék között
|
München, 1989. március 10. (SZER, Világhíradó) - Miben egyezett meg a lengyel kormány és az ellenzék? Erre ad feleletet Hegedűs Zoltán: A lengyel parlament a jövőben két kamarából áll: a 98 tagú - feltehetőleg csak tanácsadói szerepet betöltő - felsőházból, amely a Szenátus nevet viseli; és a 460 képviselőt befogadó alsóházból, amelyet továbbra is Szejm-nek hívnak. Bizonyosnak ígérkezik továbbá, hogy a szenátus tagjait szabadon, demokratikus módon választják, a képviselői mandátumokat viszont - legalábbis a két hónap múlva esedékes választásokon - előzetes megállapodás alapján osztják el. Elvi síkon már megegyeztek abban, hogy a kommunista és a kommunista befolyás alatt álló demokrata, valamint parasztpártok együttesen a mandátumok 60 százalékát kapják meg. A szintén a kormánnyal együttműködő katolikus csoportoknak 5 százalék jut, az ellenzéknek pedig meg kell elégednie a fennmaradó 35 százalékkal. Az egyes, előre odaítélt mandátumokért csak az említett tömörüléseken belül lehet versengeni. Hegedűs Zoltán lengyelországi összefoglalója sejteti, hogy milyenek lesznek a következő magyar választások. A kommunista többséget feltehetőleg odahaza is előre automatikusan biztosítani fogják - vagy legalábbis kísérletet tesznek erre. A nap legfurcsább híre megkíván némi háttérmagyarázatot: A Csehszlovákiában tartózkodó Ligacsov, a mezőgazdaság irányításával megbízott szovjet központi bizottsági titkár kijelentette: azért van ott, hogy tanulmányozza a csehszlovák agrártermelést, mert a Szovjetunióban tudják, hogy Csehszlovákiának értékes tapasztalatai vannak a mezőgazdaság megszervezésében és az élelmi cikkek feldolgozásában. Ugye Önök is hallottak már a csehszlovák mezőgazdaság nagyszerű termékeiről? Hivatalos adatok szerint a csehszlovák mezőgazdaság a tervben előírt - vagyis a szükségletnek megfelelő mennyiségben - nem tudott termeszteni gyümölcsöt, zöldséget, burgonyát, cukorrépát és az állattenyésztés számára takarmányt. A vak vezet világtalant tipikus esete ez. Annál inkább, mert Ligacsov azelőtt soha nem foglalkozott mezőgazdasággal. Végzettsége szerint repülőgépipari mérnök, és a marxizmus-leninizmus tudora. Vagy talán onnan ered Ligacsov lelkesedése a csehszlovák agrárágazat iránt, hogy Csehszlovákiában a háztájinak kisebb a jelentősége, mint például Magyarországon? A szövetkezetek fenntartására keres érveket? A prágai rádió közlése szerint utazása kapcsolódik az SZKP március 15-én kezdődő tanácskozásához, amelyen dönteni kell a szovjet mezőgazdaság jövőjéről, a szovjetunióbeli élelmiszerhiány megszüntetésének módjáról. +++
1989. március 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|