|
|
|
|
ENSZ-határozat Romániáról
|
München, 1989. március 10. (SZER, A mai nap) - Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Emberi Jogi Bizottsága tegnapi döntése értelmében vizsgálatot indítanak a romániai emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban. Az erre vonatkozó határozati javaslatot Magyarország is támogatta. Az ENSZ különbizottságának döntéséről hallgassák meg Szalay Tamás beszámolóját: - Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 21:7 arányban jóváhagyta a Svédország által előterjesztett határozati javaslatot, amelyet Magyarország is támogatott. Magyarországnak az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában csak megfigyelői státusa van, szavazati joggal nem rendelkezik. Kiállása a nyugati kezdeményezésű, a román hatóságok emberi jogi gyakorlatát élesen bíráló javaslat mellett, mindazonáltal igen jelentős fejlemény, éspedig abban az értelemben, hogy a Varsói Szerződés tagállamai közül eddig még egyetlenegy sem csatlakozott egy másik varsói szerződésbeli állam ellen irányuló nyugati határozati javaslathoz. A nagy többséggel megszavazott határozat aggodalmát fejezi ki az emberi jogok és alapvető szabadságjogok durva megsértéseit tartalmazó állítások miatt, és különmegbízott kinevezését javasolja a román hatóságok magatartására vonatkozó állítások kivizsgálására. A határozat nyomatékkal hangsúlyozza, hogy Romániában egyre nehezebb akadályokat gördítenek a nemzeti kisebbségek útjába hagyományaik ápolása, kulturális örökségük fenntartása tekintetében. A határozat ezenkívül rámutat a Romániából menekülők áradatára is, és megállapítja hogy éppen emberi jogainak durva megsértése készteti a menekülőket szülőföldjük elhagyására. A határozat említést tesz arról, hogy a menekülések Romániából azt követően kezdtek elszaporodni, hogy hivatalosan bejelentették az úgynevezett falurendezési - valójában sokezer hagyományos vidéki település lerombolásával járó - tervet. Gheorghe Dolgu román delegátus az Emberi Jogi Bizottság határozatát brutális beavatkozásnak minősítette Románia belügyeibe, és kijelentette, hogy Bukarest szemében a határozat érvénytelen, semmis. Soha nem fogjuk eltűrni, hogy kívülről erőszakoljak ránk, hogy mi magunk mit tegyünk - mondotta Dolgu, és megvádolta Magyarországot, hogy - idézem: Ugyanolyan revizionista szándékok vezérlik, mint a második világháborúban, amikor a náci Németország mellé állt. Bukarest ezzel a vádaskodással nyilvánvalóan megpróbálja elejét venni minden magyar részről történő további fellépésnek a Romániában" élő magyarok érdekében, mert egyszerűen figyelmen kívül hagyja a területi restaurációt elutasító hivatalos magyar nyilatkozatokat. Egyébként a román delegátus elutasító válasza azt jelenti, hogy az ENSZ külön vizsgálóbiztosának nem lesz módja helyszíni szemlét tartani, jelentését a romániai emberi jogi helyzetről főleg román emigránsok tanúvallomásaiból, beszámolóiból fogja összeállítani. Visszatérve a tegnapi genfi szavazásra, nem érdektelen felsorolni, hogy az egyes országok milyen magatartást tanúsítottak. A határozat mellett szavazott 21 állam; Argentína, Belgium, Kanada, Kolumbia, Franciaország, Gambia, Nyugat-Németország, Olaszország, Japán, Mexikó, Peru, Fülöp-szigetek, Portugália, Sao Tómé és Principe, Szenegál, Spanyolország, Swaziföld, Svédország, az Egyesült Királyság, Egyesült Államok és Venezuela. A határozat ellen 7 állam: Banglades, Kína, Kuba, Etiópia, Pakisztán, Szomália és Sri Lanka. Tartózkodott a szavazástól: Botswana, Brazília, Ciprus, India, Irak, Nigéria, Ruanda, Togo és Jugoszlávia, és végül nem vett részt a szavazásban a következő 5 állam: Bulgária, Kelet-Németország, Marokkó, Ukrajna és a Szovjetunió. Még a következő megjegyzések kívánkoznak ide: a határozat mellett kiálló országok nagy száma a Ceausescu-rendszer növekvő elszigeteltségének, a kondukátort körülvevő személyi kultusz elítélésének egyértelmű bizonyítéka. A magyar kormány kiállása, ha évtizedes késéssel is, minden tekintetben pozitív fejlemény, amely azt is jelzi, hogy a szovjet tömb szokásos szolidaritása az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában már a múlté. Mint ahogy annak is van jelentősége, hogy a szovjet tömb 4 szavazati joggal rendelkező tagja nem érte be a tartózkodással, hanem egész egyszerűen elhatárolta magát a számára is minden valószínűség szerint egyre kínosabbá váló román kérdéstől. +++
1989. március 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|