Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 10.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja Hírek

"- Pozsgay Imre szerint az MSZMP, a magyar kommunisták pártja kész arra a kockázatra, hogy a jövő évi választásokon parlamenti ellenzékbe szorul, de koalíciós egyezményt kell még a szavazás előtt létrehoznia a különböző ellenzéki csoportokkal. Egy új kormány - mondotta Pozsgay - olyan nyílt vetélkedést hozhat létre, amelynek során a kommunista párt kiszorulhat az élvonalból, a második helyre kerül, vagy koalícióba kényszerül, Hozzátette: megegyezésre van szükség az olyan hatalmi vákum elkerüléséhez, amelynek során az egész ország gazda nélkül marad. Magyarországon az elmúlt hónapokban gombamódra szaporodtak az új politikai pártok és mozgalmak. A pártok működését szabályozó új törvényjavaslatot most fogalmazzák, és ez szolgál majd alapul az 1990-es választásokhoz."

Dubcek bírálatai

(Jolyon Neagele)
Washington, 1989. március 10. (Amerika Hangja, Esti világhíradó) -
- Alekszander Dubcek, akinek neve összefonódott a prágai tavasszal,
nemrég közös interjút adott Amerika Hangjának és a BBC
munkatársának. A pozsonyi beszélgetést ismertetjük:
Dubcek most először említette Kádár János dicstelen szerepét a
csehszlovákiai reformmozgalom Moszkva-vezette eltiprásában. Mint
mondotta: három nappal az invázió előtt, 1968. augusztus 20-ikán
találkozott Kádárral - aki egy szóval sem figyelmeztette a Varsói
Szerződés tervezett hadmozdulatára, a csehszlovákiai megszállásra.
    
    A találkozás Komáromban zajlott le - mégpedig Kádár
kezdeményezésére azon a napon, ami sokak szerint a szovjet
kommunista párt politikai bizottsága, a Brezsnyev-doktrína
értelmében meghozta végső döntését a prágai tavasz sorsáról.
    
    Az érdekesség kedvéért hadd jegyezzük meg, hogy nemrég, éppen a
múlt szombaton jelent meg a Magyar Nemzetben Szűrös Mátyásnak az a
kijelentése, hogy Kádár János szolgailéleknek bizonyult, amikor
1968-ban ellenvetés nélkül alávetette magát a Brezsnyev-
doktrínának.
    
    A (...) most elmondta, hogy mivel is latolgatta annak idején a a
küszöbön álló szovjet invázió jelentőségét. Végülis azonban úgy
gondolta, hogy nincs elegendő idő a Vörös Hadsereg mozgósítására,
és, egyébként is a megszállás katasztrófához, vérontáshoz vezetne.
    
    Amikor pedig a tankok mégis megindultak, Dubcek arra számított,
hogy Magyarország nem vesz részt benne: Romániához hasonlóan
elhatárolja magát a Varsói Szerződés többi tagállamaitól. Bukarest
ugyanis helyesen bírálta meg Kádárt. Mondjon aki akar és amit akar
Ceausescura - jelentette ki most Dubcek -, de ő volt az, aki 1968-
ban mereven kitartott amellett, hogy ami nálunk történik, az a
Csehszlovák Kommunista Párt belügye. Pedig tudom, hogy fenntartásai
voltak.
    
    Nos - mi lett volna ha Kádár is így viselkedik, és csak négy
kommunista párt marad az invázió végrehajtására?
    
    Kádár azonban másképpen döntött, és mint öt állam, Magyarország,
Lengyelország, az NDK, Bulgária és természetesen a Szovjetunió,
katonák ezreit küld-e a szövetséges Csehszlovákiába azzal az
ürüggyel, hogy testvéri segítő szellemtől vezérelve megvédjék a
szocializmust.
    
    Az invázió végül is két évtizedre teljesen elfojtott minden
reformot Csehszlovákiában, de lelassította a változás folyamatát
Magyarországon csakúgy, mint a keleti tömb más államaiban.
    
    A magyar reformmozgalom csak Kádár távozása után talált magára.
    
    1960-ban maga Hruscsov jelentette ki: minden kommunista párt a
saját népének tartozik felelősséggel a cselekedetéért.
    
    Dubcek azonban nemcsak Kádárban csalódott annak idején, hanem
Gomulkában is, aki ugyancsak rálépett a brezsnyevi dogmatizmus
szektáns útjára. Gomulkának ez a döntése vezetett - Dubcek szerint
- a lengyelországi reformok bölcsőbeni elfojtásához, a
türelmetlenséghez, az erőszakos vezetéshez, ami végül is
kenyérlázadásba torkollott.
    
    Mint ismeretes, 1970 decemberében Lengyelországban a Balti-tenger
partján az éhes munkások kenyérlázadást szerveztek, és Gomulka 80-
at közülük agyonlövetett.
    
    Dubcek tudta, hogy Moszkva csak a Gomulka-féle módszereket találja
elfogadhatónak Csehszlovákiában. A prágai tavasz vezetőjének
azonban ezt megtiltotta a lelkiismerete. Nem volt tehát más
választása, mint elindulni az akadályok között és remélni, hogy
elér valahová.
    
    Azóta eltelt 20 dogmatikus esztendő, és Dubcek ma úgy érzi: most
már talán késő Csehszlovákiában reformokkal próbálkozni. Annak
idején más volt a helyzet. Akkor még jobban kedvezett a belföldi
légkör a változásoknak, mint ahogyan ma kedvez a Szovjetunióban a
peresztrojkának. Akkor - mondotta Dubcek - a kommunista párt, de az
egész nemzet is reformpárti volt, sőt, ami akkor hiányzott, ma
adott minden kelet-európai állam számára: a pozitív nemzetközi
feltételek.
    
    A gorbacsovi változások most ugyanis lehetővé teszik mindazt Kelet-
Európában, amire pár évvel ezelőtt még gondolni sem lehetett. A
lengyelek hálát adhatnának az istennek, hogy ma új áramlatok és új
feltételek léteznek a Szovjetunióban - mondotta Dubcek - és
feltette a kérdést: el tudják képzelni, mit történne
Lengyelországgal ha ma Brezsnyev volna hatalmon?
    
    Gorbacsov mint Hruscsov, a reformot az egész szovjet nép ügyévé
tette, és ennek roppant jelentősége van Kelet-Európában - mondotta
Dubcek, aki szerint a peresztrojka visszafordíthatatlan. Gorbacsov
katasztrofális helyzetet örökölt elődeitől, különösen gazdasági és
nemzetiségi területen, és ez Sztálinnak és Brezsnyevnek köszönhető.
    
    Mind Dubcek megjegyezte: a peresztrojka előtti szélcsend veszélyt
jelentett mind a pártra, mind az egész országra nézve. A negatív
jelenségekkel ugyanis meg kell küzdeni. Másképp nem kezdődhet meg a
haladás.
    
    Éppen ezért Dubcek evolúciót lát a Szovjetunióban és elégedetlen a
Nyugattal, amely nem tartja sem eléggé demokratikusnak, sem
kielégítőnak a szovjet változásokat, beleértve a közelgő
választásokat.
    
    Ugyanakkor azonban reméli: a Nyugat megérti a sztálinizmustól és a
brezsnyevi stagnálástól való elszakadás szükségességét a
Szovjetunióban, mert a két diktátor uralmából eredő problémák
álltak mostanáig mindinkább a kelet-nyugati békés egymás mellett
élés útjában. Dubceknek meggyőződése: a Nyugatnak támogatnia kell
minden demokratikus reformot a Szovjetunióban, Magyarországon,
Lengyelországban, de még Csehszlovákiában is, ahol egyelőre csak a
változás futó ígéretéről beszélhetünk.
    
    A demokráciáknak - Dubcek szeint - segíteniök kell minden olyan
folyamatot, amely közelebb hozza Csehszlovákiát a Nyugathoz. Ezt
azonban minden nyugati államnak tudomásul kell vennie - mondotta
Dubcek - hogy Csehszlovákiában a szocializmus ténykérdés.
    
    Ennek ellenére Dubcek élesen bírálta hazája jelenlegi konzervatív
vezetését, amely januárban erőszakkal vetett véget a békés
felvonulásnak a Vencel téren. Mint mondotta: a hatósági erőszaknak
csak negatív hatása van, és még soha nem oldott meg semmit.
    
    Hozzátette: a tüntetések, csakúgy mint a rendőrségi brutalitások,
az elmúlt 20 esztendő stagnálásában gyökereznek.
    
    Bírálta hazája jogrendszerét is, amiért nem szerez érvényt a
demokratikus törvényhozásnak. Jellemző a huliganizmus elleni
paragrafus, amelyet a prágai vezetés a múlt hónapban a virágokkal
felvonuló emberjogi és béke-aktivisták ellen használt. A virágokat
Jan Palach, az 1968-as invázió ellen önégetéssel tiltakozó diák
emlékére akarták elhelyezni a Vencel téren.
    
    Mint Dubcek megjegyezte, a huliganizmusról szóló törvény olyan mint
a kesztyű. Bármire rá lehet húzni - legyen az részeg kötekedés
valamelyik kocsmában, vagy koszorúzás a belvárosban. +++
    


1989. március 10., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD