|
|
|
|
Az 1956-os titkos iratok
|
(Juhász László) München, 1989. február 18. (SZER, Világhíradó) - Az 1956-os magyar forradalom méltó értékelésének fontos előfeltétele a még tisztázatlan kérdések hivatalos kivizsgálása és az eredmény kendőzetlen nyilvánosságra hozatala. Erre a feladatra vállalkozott a Pozsgay Imre államminiszter vezetése alatti külön-bizottság, amely - Grósz Károly szerint - elhamarkodottan minősítette népfelkelésnek mindazt, ami 1956. október 23-ika és november 4-ike között történt. A végső minősítéshez - úgymond - további oknyomozó vizsgálatokra van szükség. Addig érjük be azzal, hogy az első napok népfelkeléséből később ellenforradalom lett. Ezt a tételt az ÁVH- sok elleni szórványos népítélettel próbálják alátámasztani. A különös csak az, hogy Kádár János nem a forradalom első napjaiban, hanem november 2-ikán jelentette ki: "Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét". Márpedig a népharag nem november 2-ika után, hanem azt megelőzően sújtott le a fegyvertelen tömegre gépfegyverrel lövető mosonmagyaróvári zöldávós tisztekre, ugyanúgy, mint a Köztársaság téri pártház ablakaiból a tizenéves ipari tanulókra vadászó ávósokra. Ezt követően sehol sem történt lincselés, az országban rend uralkodott, és november 5-ikén már a termelés is megkezdődött volna, ha november 4-ikén hajnalban nem fojtja el a népfelkelést a szovjet páncélosokra támaszkodó ellenforradalom. Jó lenne, ha a kompromisszumos megfogalmazást elfogadó Központi Bizottság azt is tisztázná, hogy november 2-ika után - amikor az idézett Kádár kijelentés elhangzott - mi volt az a felkelők által elkövetett cselekmény, amely a párt megítélése szerint népfelkelésről ellenforradalomra állította át a történelem váltóját. Mindenesetre megnyugtató, hogy folyik tovább az oknyomozás, és a történelmi igazság tisztázása érdekében még a szovjet levéltárak titkos anyagába is be kívánnak tekinteni a kutatók. Ezt, a Németh Miklós által bejelentett kiváltságot időközben már a TASSZ szovjet hírügynökség is megerősítette. Bármennyire örvendetes is ez a hír, kételyeinket mégsem hallgathatjuk el. Amíg ugyanis a hazai titkos anyag - amit a sokat emlegetett fekete dobozok őriznek - hozzáférhetetlen a kutatók számára, addig Moszkvában sem várhatunk nagyobb nyíltságot. A fekete dobozok előkerüléséről mindaddig szó sem lehet, amíg a Belügyminisztériumban, a Legfőbb Ügyészségen és az Igazságügyi Minisztériumban ott ülnek azok, akik felelősek a Kossuth Lajos téri vérfürdőért és a november 4-ike utáni megtorló hadjáratért. Elképzelhető, hogy a Pozsgay vezette vizsgáló bizottság máris tudja, vagy hamarosan tudni fogja a teljes igazságot. Annak nyilvánosságra hozatalára azonban a jelek szerint még ma sem mer vállalkozni az MSZMP vezetősége. +++
1989. február 18., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|