|
|
|
|
Környezetvédelem
|
London, 1989. január 28. (BBC, A világ minden tájáról) - Budapesten, környezetvédők két napos konferenciát kezdtek, amelyen új stratégiát sürgetnek a környezet rombolásának megelőzésére. A találkozón a felszólalók elméleti előadásokat tartottak, és megvitatták a Zöld mozgalom megszervezésének lehetőségeit. Hallgassák meg jelentésünket: A konferencia megnyitóján a Duna Kör vezetőinek egyike, Vargha János azt mondta: - Magyarországon számos kisebb és nagyobb környezetvédelmi botrányra került sor, a legnagyobb azonban, a bős-nagymarosi vízlépcső építése továbbra is tart. Megjegyezte, hogy a Zöldek és az ökológia szavak divatossá váltak, azonban nehéz egy alternatív környezetvédelmi stratégia kidolgozása, miután Magyarországon az alternatív szót a politikai ellenzékkel azonosítják. A konferencia célja, hogy két napos időtartama alatt nyilvánosságra hozzák a környezetvédelem jövőbeni stratégiájával kapcsolatos elképzeléseket, miután Magyarországon a környezetvédők tevékenységének-hulláma söpör végig. Vargha János, aki 1984-ben a Duna Kört alapította, hangsúlyozta, hogy a Kör nem kíván politikai párttá válni. Nem tagadta annak a szükségességét, hogy a kormányban képviselni kell az alternatív érdekeket, azonban mint mondotta: - Szükséges, hogy a környezetvédelmi mozgalom a párt politikájától független, külső mozgalom legyen. Egy másik felszólaló, Borsos Béla, a bős-nagymarosi vízlépcsőről beszélt, mely szerinte a magyar társadalom betegségeit testesíti meg. A Duna Kör, a konferenciát szervező négy csoport egyike, kampányt indított annak érdekében, hogy tartsanak népszavazást a vízlépcsővel kapcsolatban. A népszavazás az utolsó lehetőség lenne arra, hogy leállítsák a vízlépcső építését, melynek folytatásáról a parlament októberben döntött. A konferencia vezetői azt mondják: úgy gondolják, több mint 100 ezer ember írta alá a népszavazásra hívó petíciót. Jelenleg a listákat ellenőrzik, hogy kihagyják a külföldi aláírók neveit, mielőtt a listát a kormánynak átadnák. Egyelőre nem világos, hogy a hatóságok elfogadják-e a petíciót, mint népszavazást megindokló tiltakozást, és új népszavazást készítenek elő. És miközben néhány szakértő azt mondja, hogy 100 ezer szavazat elég lenne Magyarországon az építkezés leállítására, mások azt állítják, hogy ehhez az ország lakosságának 10 százaléka részéről szükséges az aláírás. Ugyanakkor Nagymaros közelében továbbtart a munka. A múlt hónapban elkezdték a robbantásokat, melyeket naponta megismételnek, hogy félmillió köbméter sziklát mozgassanak meg a folyómeder kimélyítése érdekében. +++
1989. január 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|