|
|
|
|
Magyarországi fejlemények
|
Magyarországon mától jelentős mértékben emelkedik több alapvető fogyasztási cikk és szolgáltatás ára. Szikszai Béla, az Országos Árhivatal elnöke közölte, hogy az áremelés következtében átlagosan 800 forinttal emelkednénk személyenként a havi kiadások. Az élelmiszerárak átlagosan 16-17 százalékkal emelkednek. Többe kerülnek mától a sütőipari és tejtermékek, illetve a húsfélék. A gyógyszerek ára átlagosan 80 százalékkal emelkedik. A Balaton partja közelében az éjszaka kisebb méretű földrengés volt. A Magyar Távirati Iroda jelentette, hogy Richter-féle skála 3,5-4 fokot regisztrált. Anyagi kár nem keletkezett, és pánik sem tört ki a lakosság körében. Szakértők szerint lehetséges, hogy az 1985-ben történt földrengés egy úgynevezett utórengéséről volt szó. 1985. augusztus 15-én Nyugat-Magyarországon valamivel erősebb, 5 fokos földrengés volt. Emberéletben nem esett kár, több épület azonban megrongálódott. - A SZOT elnöksége pénteki ülésén jogosnak nevezte a dolgozók széles körű felháborodását a jelentős áremelések hírére. A szaktanács vezető testülete megígérte, hogy újabb tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal, ha nem a tervezettnek megfelelően alakulnak a reálbérek és a reáljövedelmek. A Magyar Demokrata Fórum két baranyai szervezete nyílt levelet intézett a megye országgyűlési képviselőihez. Ebben a magyar-román tárgyalások eredménytelenségére visszatekintve országgyűlési felszólalásra kérik a képviselőket, amely szorgalmazza, hogy Magyarország az erdélyi kisebbség és az emberi jogok érdekében hivatalos formában forduljon az Egyesült Nemzetekhez és a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületéhez. Magyarország kérje ezeket a nemzetközi testületeket, hogy tűzzék napirendre a romániai kérdést. Az erdélyi menekültügyeket egy önálló, szuverén, anyanemzeti testület, a parlament mellett létrehozott külön bizottság, és ne a külföldiek igazságrendészetével kapcsolatos apparátus kezelje - jelentette ki Nagy László, az Erdélyi Szövetség alelnöke. Ezt az teszi szükségszerűvé, hogy korábban tömegesen fordultak elő visszaadások, amelyekért nem a Belügyminisztérium, hanem azok a politikusok a felelősek, akik ez ellen a gyakorlat ellen a kellő időben nem tettek megfelelő lépéseket - fejtette ki Nagy László a budapesti rádió 168 óra című adásában. Doina Corneia kolozsvári francia tanárnő eltűnésének körülményeiről kérdezte a budapesti rádió egyik munkatársa az Amnesty International brüsszeli szervezetét. Az ügyben annyi ismeretes, hogy Corneiáról november óta, amikor a biztonsági rendőrségen kihallgatásra kellett jelentkeznie, semmi hír nem érkezett. A kolozsvári francia tanárnő a belga televíziónak adott korábbi nyilatkozatában bírálta a román vezetést a falurombolási program miatt. +++ zsó /nl
1989. január 9., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|