|
|
 |
|
 |
Aboimov-interjú - AiF (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. február 19. hétfő (MTI-tud) - A Szovjetunió
és a kelet-európai szövetségesek viszonyának múltjáról, várható
alakulásáról adott szokatlanul őszinte, keményen önkritikus interjút
Ivan Aboimov szovjet külügyminiszter-helyettes az Argumenti i Fakti
című szovjet hetilap legújabb számának.
- A Szovjetuniót a II. világháború után saját biztonságának
szavatolása vezérelte. A hidegháború beköszöntével a kor logikájának
megfelelően egyfajta ,,biztonsági övezet,, megteremtése volt a cél -
kezdte a beszélgetést Aboimov. Később - folytatta - a Szovjetuniónak
szerepe volt abban, hogy a térség országainak fejlődésében háttérbe
szorult az egyes országok nemzeti jellege, s áttértek a szocializmus
egy kaptafára történő építésére, ami a szocialista építés szovjet
modelljének másolását jelentette.
- Sok ország számára a fejlődés választott útja idegen volt, nem
felelt meg a nemzeti sajátosságoknak, ráadásul nem volt hatékony sem
a politikában, sem a gazdaságban - tért rá Aboimov a tavaly történt
gyors fordulat okaira. A térség országainak összehasonlítása a
nyugati szomszédokkal nem a szocializmus javára dőlt el. - A
gazdasági fejlődés stagnálása, az életszínvonal süllyedése, a széles
demokratikus szabadságjogok hiánya a lakosság növekvő
elégedetlenségét váltotta ki, s mindez elháríthatatlan válsághoz
vezetett.
Aboimov a térség egyes országaiban most felerősödő
szovjetellenes megnyilvánulásokat is történelmi összefüggésekbe
ágyazva vizsgálta. Emlékeztetett rá, hogy a gyökerek mélyek:
Oroszország háromszor is részt vett Lengyelország feldarabolásában,
mint ahogy részese volt az 1848-as magyarországi forradalom
leverésének is. Mindez nem maradt hatás nélkül ezen országok
népeinek történelemtudatára.
A II. világháború felszabadítója iránti hála érzésébe
jelenkorunkban keveredtek egyéb érzelmek is: él még az emléke az
1968-as csehszlovákiai beavatkozásnak. A gazdasági és egyéb gondok a
térség országaiban összekapcsolódnak velünk, vagy az általunk
folytatott ,,egyeztetett politikával,, - mondta a szovjet diplomata.
(folyt.)
1990. február 19., hétfő 17:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|