|
|
|
|
Nézetek a népszavazás utáni politikai helyzetről (1. rész)
|
1989. november 30., csütörtök - A népszavazás utáni politikai helyzetet, a választás tanulságait értékelték a Magyar Néppárt kezdeményezésére a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Hazafias Népfront, a Magyar Szocialista Párt és a Független Szociáldemokrata Párt képviselői csütörtöki sajtóértekezletükön, a Fővárosi Tanács épületében.
A hazai és a nemzetközi sajtótudósítók számára világossá tették, hogy nem a koalicióteremtés szándéka, hanem a ,,helyzet,, ültette őket egy asztalhoz. Nem hagytak kétséget afelöl, hogy mielőbbi parlamenti választásokat akarnak, szeretnék, ha a parlament decemberben kiírná a választásokat március közepére. Ugyanakkor szükségesnek ítélték, hogy a jelenlegi Országgyűlés az átmeneti időszakban is maradjon hívatalban, hiszen szükség van munkájára a későbbi fontos döntések előkészítésében. A Magyar Néppárt országos titkára, Varga Csaba sürgette, hogy a parlamenti bizottságok tevékenységében vegyenek részt a fontosabb ellenzéki pártok képviselői is. Szorgalmazta egy olyan társadalmi, nemzeti testület létrehozását is, amely a választások végéig - az új és a régi progresszív pártok képviselőinek bevonásával - állandó koordinációs fórum lehet az Országgyűlés és a pártok között. A pártok képviselői részletesen megemlékeztek népszavazási előkészületeikről, s szóltak a hogyan tovább kérdéseiről is. A Független Szociáldemokrata Párt ügyvivője, Fazekas Ágnes szükségesnek tartotta azon erők összefogását, amelyek hajlandók tenni azért, hogy Magyarországon valóban békés legyen az átmenet, s vegyesgazdaság alakuljon ki, ne pedig olyan kapitalizmus, amelyet Nyugat-Európában is igyekeznek meghaladni. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke Keresztes Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy a kierőszakolt népszavazási akció megosztotta azon pártokat, amelyek aáírták a szeptember 18-i háromoldalú megállapodást. Mindazonáltal a szavazás világossá tette: győztek a reformerők, s az ellenzék sajátos metamorfózisaként a négy nemmel szavazók váltak ellenzékké. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság elnöke Vigh Károly a magyarországi változásokat modelljellegűnek értékelte, hiszen hazánk Kelet-Európa egyetlen olyan országa, ahol az uralkodó párt reform szárnya hajtotta végre - nemcsak az ellenzéki tömegek nyomására - azokat a változásokat, amelyek a pártállam lebontását eredményezik. (folyt.köv.)
1989. november 30., csütörtök 16:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|