|
|
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága - szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A vita alapján elsősorban a centralizmust kell újraértelmezni; a testület egyértelműen elutasította a merev, egy centrumból történő irányítás gyakorlatát. A káderhatáskörök módosításával kapcsolatban elhangzott, hogy a Minisztertanács átalakításakor a minisztereket a kormány, illetve az Országgyűlés jelöli. Az MSZMP az országgyűlési képviselők útján támogathatja a jelölteket; politikai eszközeivel akar és tud befolyást gyakorolni a különböző posztokra történő jelölésnél. Természetesen lesznek olyan funkciók, amelyeknek betöltésénél a párt nem kíván véleményt nyilvánítani. Az ülésen - mint a szervezeti szabályzat lényeges eleme - szóba került a platformszabadság ügye is. Elhangzott: nincs ellentmondás Pozsgay Imre és Grósz Károly felfogása között atekintetben, hogy a reformkörök a párton belül horizontálisan szerveződhetnek és véleményt cserélhetnek, ugyanakkor egy olyan szervezeti elkülönülést, amely magában hordozza egy felülről lefelé irányított pártszárny létrejöttét, egyik vezető sem tart elfogadhatónak. A szakértők megerősítették: a reformkörök egymással folytatott párbeszéde - így a kecskeméti reformműhely-tanácskozás is - a platformszabadság fogalomkörébe tartozik. A cezúra, a frakció és a platform között a vertikális szerveződés kérdésében húzható meg. A párttörvény tervezetével összefüggésben elmondták, hogy a tervezetet az Igazságügyi Minisztérium, mint jogalkotásra jogosult állami szerv nyújtotta be megvitatásra a Politikai Bizottsághoz, amely kialakította ezzel kapcsolatos álláspontját. E törvény nem tartalmazza, hogy az anyagi kondícionálás taglétszám szerint történne. Az állami költségvetésből származó támogatás 25 százaléka egyenlő arányban oszlik meg a pártok között, a fennmaradó rész pedig a választásokon való sikeres szereplés arányában. Felvetődött a tájékoztatón az is: vajon megváltozik-e a KEB szerepe, amennyiben az alapszervezetek jogosítványa lesz a tagfelvétel és a kizárás. A szakértők kifejtették: amennyiben az alapszervezet taggyűlése és a párttag között vita alakul ki, igazságtevő szerepe a helyi pártszervezet vezetőségének lesz. A mérvadó azonban a taggyűlés döntése. A KEB feladatköre szűkül. A munkahelyeken a jövőben nem regisztrálják, hogy a dolgozó tagja-e valamelyik pártnak. Végül a helyettes szóvivő bejelentette: Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára tájékoztatta a Politikai Bizottságot: a dolgozók ezen a május 1-jén is felvonulnak, s a Felvonulási téren beszéd hangzik el a szakszervezeti mozgalom és az MSZMP részéről is. (MTI)
1989. április 19., szerda 21:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|