|
|
 |
|
 |
Március 15: a nemzet ünnepe(l) - együtt és külön (1. rész)
|
1989. március 12., vasárnap - Március 15-én a politikai és társadalmi szervezetek, mozgalmak sok helyütt közösen, számos településen azonban külön-külön emlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.
Amióta az Országgyűlés december 20-án március 15-ét munkaszüneti
nappá nyilvánította, azóta számos kiáltvány, felhívás - többek
között a KISZ Központi Bizottságának, az Országgyűlésnek a felhívása
- szorgalmazta, hogy a társadalomban ma meglévő különböző politikai
erők emelkedjenek felül ellentéteiken, s ünnepeljenek együtt ezen a
napon. E dokumentumok mindegyike azt hangsúlyozta: március 15-e a
magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásrautaltság és
összefogás jelképe. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a
magyar nemzet forradalmi vállalkozása a társadalom megújításáért, a
polgári létért, a függetlenségért, a szabadságért, a demokráciáért.
A felhívásokra néhány elutasító nyilatkozat is született. Az MTI
tudósítóinak értesülése szerint a legtöbb helyen a Magyar Demokrata
Fórum, a FIDESZ helyi szervezetei, néhol ezekhez csatlakozva a
Szabad Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti
Társaság és a Független Kisgazdapárt szervez külön ünnepséget. Úgy
érvelnek, hogy az MSZMP, a KISZ, a HNF évtizedeken keresztül szürke
hétköznappá silányította március 15-ét; előfordult, hogy rendőri
erőszakot is alkalmaztak a felvonulók ellen. Másutt a vörös lobogók
kitűzése az elkülönülés oka, vagy az, hogy a független szervezetek
egyike-másika nem kapott lehetőséget a felszólalásra a rendezvényen.
Ezért ünnepelnek külön a különböző szervezetek egyebek között a
fővárosban, Zalaegerszegen, Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon,
Békéscsabán, Kalocsán és Tatabányán.
Budapesten már március 14-én megkezdődik az ünnepségek sorozata.
Ezen a napon ünnepi ülést tart az Országgyűlés. A Budai Várban, a
esztergomi körbástyánál katonai tiszteletadással felvonják a magyar
nemzeti zászlót. Elhelyezik a kegyelet virágait egyebek között a
Kerepesi temetőben lévő honvédsírokon, s koszorúzási ünnepségeket
tartanak a kerületekben lévő emlékhelyeken. (folyt.köv.)
1989. március 12., vasárnap 13:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|