|
|
|
|
Emberi jogok - genfi üléssszak - befejezés (3. rész)
|
A bizottság különmegbízottja hivatalos román közreműködés nélkül is el fogja készíteni a határozatban előírt jelentést, a testület jövő évi ülésszakán megint részletesen napirendre kerül majd ez a fontos európai ügy. A most véget ért 45. ülésszak nemcsak általánosságban, hanem magyar szemszögből is hasznosnak, eredményesnek mondható. Erről Varga István nagykövet, a genfi állandó magyar ENSZ-képviselet vezetője a következőket mondta az MTI tudósítójának: - A hathetes vitában többször esett szó Magyarországról és mindig kedvező formában: a felszólalóktól jó ,,osztályzatot,, kaptak az emberi jogokkal összefüggő nemzeti és nemzetközi magyar lépések, a társadalom demokratizálására és a jogállamiság kifejlesztésére irányuló hazai változások. A megújulást szolgáló politikai reformokat illetően Magyarországot egy sorban emlegették a Szovjetunióval és Lengyelországgal. Elismerően beszéltek arról, hogy Magyarország humanitárius szellemben gondoskodik a romániai menekültekről, s csatlakozott a nemzetközi menekültügyi konvencióhoz, valamint, hogy a magyar kormány hivatalosan kötelezte magát az emberi jogok ügyeiben saját állampolgáraitól és más országokból hozzáérkező panaszok kivizsgálására és elintézésére. Az emberi jogokkal foglalkozó ENSZ-bizottság ülésszakán Horn Gyula államtitkár személyében most először szólalt fel magyar külügyi vezető. Február 27-én elhangzott beszéde a résztvevők között igen kedvező visszhangot keltett, különösen azért, mert kifejtette: az emberi jogok megsértése ellen az ENSZ-nek mindenütt erélyesen fel kell lépnie, függetlenül attól, hogy a visszásságok melyik és milyen társadalmi rendszerű országban történnek. - A magyar küldöttség az ülésszakon élénk tevékenységet fejtett ki. A már említett román vonatkozású határozaton kívül társszerzője volt azoknak a határozatoknak is, amelyek a politikai jogokkal kapcsolatban a rendszeres és szabad választások elvének megerősítéséről, a katonai szolgálat lelkiismereti okokból való megtagadásának jogáról, valamint az egyetemes emberi jogok érvényesülésének előmozdításáról jöttek létre. Lehetséges, hogy az emberi jogok ENSZ-bizottságában való magyar részvételnek hamarosan még nagyobb szerepe és súlya lesz. Magyarország ugyanis bejelentette igényét a bizottság rendes, szavazati joggal járó tagságára, és van rá esély, hogy a tagok körének most esedékes időnkénti változtatása során e ,,pályázat,, az illetékes ENSZ-fórumon kedvező elbírálást kap.+++
1989. március 10., péntek 18:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|