|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ülésszakának harmadik napja (20. rész)
|
A kollektív szerződések rendszerét érintő javaslatainkhoz
hasonló horderejű szabály az egyeztetési eljárás bevezetése. A
jelenlegi szabályozást kimerítően rendezi az úgynevezett jogviták
elbírálásának rendjét, tehát azoknak a konfliktusoknak a rendezését,
amelyekben jogszabályban meghatározott igényt érvényesít a dolgozó.
Hatályos szabályaink között viszont még csak utalást sem találunk az
ezen kívül eső, többnyire a dolgozók nagyobb csoportját érintő
konfliktusok feloldására. E konfliktusokat - a nemzetközi
gyakorlatban is meghonosodott kifejezéssel élve - érdekvitának
szokták nevezni, s főként a nyugati országokban feloldásukra a
gyakorlat számos intézményt, technikát alakított ki. A javaslatban
megfogalmazott egyeztetési eljárás kezdeti lépés a jelzett hiány
megszüntetéséhez.
Az érdekegyeztetés témakörében még két szabályra hívom fel a
tisztelt képviselők figyelmét. A dolgozóknak a vezetésben való
részvételét illetően a jelenlegi szabályokat veszi át a tervezet, a
jogalkotási törvényre tekintettel azonban mellőzi az alacsonyabb
szintű szabályozást. Itt említem meg: több képviselői javaslatként
megfogalmazódott az, hogy a gazdasági társaságok esetében is
valamifajta véleményezési jogot biztosítani kell a gazdasági
társaságokban résztvevő dolgozóknak. Ennek megfelelően
kezdeményezem, hogy a jogszabályban a 30 főnél több főfoglalkozású
gazdasági társaságokra vonatkozzanak a korábbi szabályozásban is
megfogalmazott véleményezési jogosítványok.
Vitatott az a bekezdés, amely arra az esetre ad eligazítást, ha
a munkáltatónál több szakszervezet működik és ezek nem egységesen
lépnek fel. Döntést igénylő kérdés ugyanis az, hogy ezek közül
melyik gyakorolhatja azokat a jogokat, amelyekkel jellegüknél fogva
e szakszervezetek külön-külön nem élhetnek, mint például a kollektív
szerződéskötés vagy a döntés joga. A vitatott rendelkezés ilyen
esetben, a külföldön mindenütt elfogadott gyakorlattal egyezően, a
legnagyobb taglétszámú szakszervezetet részesíti előnyben.
Hangsúlyozom, hogy e javaslat nem kívánta korlátozni a
szakszervezeti pluralizmust. (folyt.köv.)
1989. március 10., péntek 13:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|