Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés ülésszakának harmadik napja (18. rész)
Kiinduló pontunk az volt, hogy főként a társasági törvény adta lehetőségek kihasználásával a munkaszervezeteken belül jóval élesebben elhatárolódnak a tulajdonosi és a munkavállalói pozíciók. Ennek folytán a jelenleginél erőteljesebb érdekütközésekkel kell számolni. E konfliktusok feloldására jogi eszközök is szükségesek, bár előre kell bocsátanom, hogy ezek a szabályok csupán annyit érnek, amennyit a gyakorlat megvalósít belőlük. A jogi technika korszerűsítése két módon történt. Egyrészt a jelenlegi szabályok jelentős részét átdolgoztuk, amely döntően a kollektív szerződések rendszerét, s a szakszervezeti vétójogot érintette. Másrészt új jogintézmények bevezetését is indokoltnak láttuk. Ezek közül elöljáróban említem meg a kollektív keretszerződéseket és az úgynevezett érdekviták rendezésére szolgáló eljárást. A javaslatban szereplő szabályok második csoportja érinti a dolgozók többes foglalkoztatását, azaz a másodállás és mellékfoglalkozás rendezését. Indokként ismét a társasági törvény hatását kell említenem. Vélelmezhető ugyanis, hogy egyre nagyobb számban és súllyal jelennek meg olyan kisebb szervezetek, vállalkozások, amelyek teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat nem igényelnek, s főként olyan dolgozókkal kívánnak munkaviszonyt létesíteni, akik máshol már munkaviszonyban állnak. Végül a harmadik csoportba a javaslatnak azok a rendelkezései sorolhatók, amelyek a gyakorlat által felvetett néhány jogalkalmazási nehézség elhárítását célozzák. Halmos Csaba a továbbiakban sorra vett néhány olyan rendelkezést, amely az előkészítés során vitát váltott ki. Az érdekegyeztetési mechnaizmust érintő szabályozás elsősorban a kollektív szerződések rendszerét érinti. A jelenlegi szabályozás egyik legnagyobb hiányossága, hogy alapjaiban csak a munkaszervezeteken belüli konfliktusok feloldását célozza. A továbblépés egyik fontos eszköze a kollektív keretszerződés intézményének bevezetése. A tervezet szerint a kollektív keretszerződést egyfelől a munkáltatók, másfelől a munkavállalók érdekképviseleti szervezetei köthetnek. Mindkét oldalon érdekképviseleti szervezet jár el, olyan szervezetek, amelyek előzetesen tagjaiktól felhatalmazást kaptak a kollektív keretszerződés megkötésére. A felhatalmazás módját a javaslat nem szabályozza, erre nyilvánvalóan az adott érdekképviseleti szervezetek belső szabályzataiban kerül sor. (folyt.köv.) 1989. március 10., péntek 13:42
Vissza » Folytatásokkal »