|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ülésszakának harmadik napja (15. rész)
|
Gyuricza László Südi Bertalannak válaszolva elmondotta: a
jelölőbizottság ülései nyilvánosak voltak, a testület együttes
vélemény alapján alakította ki álláspontját, tehát nem történt semmi
olyasmi, amely miatt bárkiben is kétség merülhetne fel a
jelölőbizottság munkájának tisztessége iránt.
Az Országgyűlés kétséget kizáró többséggel - két
ellenszavazattal, tartózkodás nélkül - elrendelte a szavazás
megtartását.
A titkos szavazás idejére a soros elnök az ülést
felfüggesztette.
A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegyzője
-------------
ismertette a szavazás eredményét. Elmondta: a leadott szavazatok
száma 353 volt. Szűrös Mátyásra 318-an szavaztak, ellene pedig
27-en, s 8 érvénytelen szavazatot adtak le. Az ellenszavazatok a
következőképpen oszlottak meg: Király Zoltán 7, Pozsgay Imre 6,
Horváth Jenő 5, Südi Bertalan 3, Grósz Károly 2, Gajdócsi István,
Jakab Róbertné, Kiss István (Komárom m. 7. vk.) és Stadinger István
egy-egy szavazatot kapott.
Horváth Lajos megállapította, hogy az Országgyűlés 318 egyetértő
és 27 ellenszavazattal Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnökévé
választotta meg. Köszöntötte az új házelnököt és eredményes munkát
kívánt neki.
Szűrös Mátyás rövid beszédben köszönte meg a képviselők
megtisztelő bizalmát. Elmondta: úgy érzi, ez a bizalom elsősorban
eddigi munkásságának szól, s kifejezésre juttatta, büszke arra, hogy
a törvényhozók így értékelik munkáját. Kérte, hogy a jövőben ebben a
felelősségteljes munkában hasonló szellemben és arányban támogassák.
Emlékeztetett arra, hogy a jelölés idején különös érzések kavarogtak
benne, mert az volt a véleménye: mindenkinek azon a területen kell
dolgoznia, amelyen a legtöbbet nyújthatja az országnak, a nemzetnek.
Végül is azért vállalta el a jelölést, mert reméli, hogy nem teljes
pályamódosítást kell végrehajtania. Úgy vélekedett: az országnak
ebben a helyzetében, a Magyar Országgyűlésnek ebben az állapotában
vállalnia kellett a jelölést. Kifejezte meggyőződését, hogy az
Országgyűlés szerepe az ország életének, külpolitikájának
alakításában növekedni fog.
(folyt.köv.)
1989. március 10., péntek 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|