Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 10.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja Hírek

"- Pozsgay Imre szerint az MSZMP, a magyar kommunisták pártja kész arra a kockázatra, hogy a jövő évi választásokon parlamenti ellenzékbe szorul, de koalíciós egyezményt kell még a szavazás előtt létrehoznia a különböző ellenzéki csoportokkal. Egy új kormány - mondotta Pozsgay - olyan nyílt vetélkedést hozhat létre, amelynek során a kommunista párt kiszorulhat az élvonalból, a második helyre kerül, vagy koalícióba kényszerül, Hozzátette: megegyezésre van szükség az olyan hatalmi vákum elkerüléséhez, amelynek során az egész ország gazda nélkül marad. Magyarországon az elmúlt hónapokban gombamódra szaporodtak az új politikai pártok és mozgalmak. A pártok működését szabályozó új törvényjavaslatot most fogalmazzák, és ez szolgál majd alapul az 1990-es választásokhoz."

Rügyek, riadalmak

Budapest, 1989. március 10. péntek (MTI-Press)

Eső esik, szél fúj, nap süt, kínlódik a tél, vajúdja a tavaszt.
Belobban hirtelen a meleg, rügy pattan dermedt kérgen, s jöhet még
jeges szél, lappangó fagy, fojtogató köd. Errefelé mindíg ilyen a
tavasz kezdete. Reményeket szökkentő, félelmeket marasztaló. Ezen a
tájon az időjárás átlagolt törvénye szinte előírja: az illdomos
reményhez kötelező a féltés, a félelem, s így épp a féltés és
félelem táplálja a szükséges reménykedést. Hiszen a szirmos májusban
is aggódni kell taroló hideg miatt, a nyár aszályok emlékével
születik ujjá, az őszben böjtös esők dagasztják sárrá a
betakarítatlan földeket, és megjósolhatatlan a tél hoz-e óvó
hóleplet őszi magnak, vagy száraz ridegségével a halálba dajkálja...

    Ilyen ez a táj, tudhatóan. Nem rosszabb, nem jobb, mint más
tájék a földkerekségen, bár tudható: van nála jobb és rosszabb tájék
is. Kiesebb és kietlenebb. Hiszen itt nincs sivatag - ami az volt,
ma Nemzeti Park, vigyázott szikes puszta, bekerített futóhomok. Itt
nincs ősvadon - ami megmaradt, természetvédelmi terület, költöző,
átutazó, itt-honos és otthonos állatok kicsiny hona. Itt nem pusztít
vulkán - évszázezredes, bazaltos kövületein szőlő terem, ízletes
bort ígérve. És van itt karátos fekete föld, zsíros televény, van
barnás lösz, van vézna és szikár, amit jótékonyan csak talajnak
nevezünk és tüskés akác tündököl rajta. Ez a tájék nem a világ
közepe - s nem a világ vége.

    Ország, hon; ékelten, ékelődötten is része a hatalmasan is
szerény léptékű, ember-lakta bolygónak, a Földnek, amely újabb
ismereteink szerint szintúgy nem a világ közepe és nem is a vége.
Mindenesetre a miénk, s mi az övé vagyunk. Lassan öt milliárdan. E
tájékról tízegynéhány millióan. Magyarok - állampolgárságunk,
nemzetiségünk, nyelvünk, származásunk, vallásunk, örökségünk
szerint. Ezt a tájat lehet szeretni - s lehet utálni is. És kell
szeretni, és kell gyűlölni. Okot mindkét szélsőséges érzésre adott
és ad. E helyet szélárnyékosnak nevezte a fejedelemmé lett plebejus
költő, konkrét történelmi időt kicövekelve. (folyt.)


1989. március 10., péntek 09:45


Vissza »


Rügyek, riadalmak 2.

Valószínűsíthetően azt értette a minősítésen, hogy a hatalmas
erők találkozási pontján a feszültség közös és kölcsönös érdek miatt
enyhülni kénytelen, az eltérő töltéseket biztosítandó. Praktikus
emberek szigetelésnek nevezik ezt. S a szigetelés épp úgy
demonstrálja az elválasztást, miként az összeköttetést.

    Mások hídnak mondják. Pillérei a mélyben, szilárdan - íve a
levegőben. A hídnak nem a pillér a lényege. A két pillér szükséges
alap. A híd az ívelés, az összeköttetés miatt létezik. Nélküle
értelmetlen marad minden pillér. De a szerkesztett ív hőre tágul,
hidegre zsugorodik, és tehetetlensége miatt sokszorosan átveszi a
rajta vonuló, élők, közlekedők "rengését". Mégis nélkülözhetetlen.
Még ha hídon élni a mindennapokban nem csupán pátoszos közszolgálat,
mivel a hídon mindíg huzat van. Hasztalan tudjuk, hogy a huzat, a -
levegőáramlás - jótékonysága mellé statisztikáznunk kell akuttas
bántalmait is. S mindezt ezer éve tudjuk. Emiatt ragaszkodtunk
hozzá, emiatt akartunk menekülni tőle, ez volt a mienk.

    És keresni kezdtük önmagunkat. Vigyázó tekintetünket - a költőt
idézve - a szélrózsa minden, innen megcélozható irányába
elfodítottuk. Bizánc és Róma felé. Párizs és Bécs felé. Utóbb
Moszkva felé. Ritkán esett meg velünk, hogy vigyázó tekintetünk
önnön valóságunkra vetült volna. Pozsonyra, Pest-Budára. Majd
Gyűrűfűre és Ófalura.

    Még ritkábban esett meg velünk, hogy egyidejűleg figyeltünk
mindenhova, ahová figyelnünk kellett volna. Nemzeti nagyjaink
panoptikumában igyekszünk számontartani a körültekintőket. Nem
mindíg körültekintésük miatt. Gyakorta csak akkor és amiatt, ha
aktualizálhatóan ide vagy oda is tekintettek. Petőfi azt írta:
Magyar vagyok. Pedig Petrovics volt. És azt írta: Világszabadság.
József Attila összebékítette önmagában a szétválasztó bánatokat - de
Pistának hívták gyerekkorában. Széchenyi hidat építtetett és
nagyúrként képviselt polgárosító eszméket; gróf Károlyi Mihály ezt
tettre váltotta pillanatokig. Egyik is, másik is hontalan távolban,
árulós bélyeggel végezte életét. Kossuth a jog valóságáért ágált,
Deák Ferenc a valóság jogáért konokoskodott. Görgei katona-szakember
volt, Semmelweis orvos-szakember. Táncsics anyja szlovák volt, apja
horvát. (folyt.)


1989. március 10., péntek 09:46


Vissza »


Rügyek, riadalmak 3.

1848. március 15-én őt szabadították ki a börtönből. Egyik első
ténykedése az volt, hogy a fenyegetések ellenére élükre állt a
forradalmat és a szabadságharcot önkéntesen szolgálni akaró zsidó
ifjaknak. Lukács György zsidó volt - németül írt, miként Széchenyi,
s a nagy magyarok közt a helye. Veres Péter szerelemgyerek volt.
Posta Péternek hívták cselédsorsú anyja teherbe ejtőjét, aki sosem
vállalta és ismerte el saját fiának a későbbi írót, minisztert,
politikust. De miért is a névsor? Dózsákig, Hunyadiakig, Zrínyiekig,
Bemekig, Pallaviciniekig, az aradi tizenhármakig visszamenően? És
hol vannak a mindenkori névtelenek? A megmaradt jegyzékek
feledettjei? A közemberek és közkatonák? A három millió koldus? A
zsellérek, napszámosok, cselédek, altisztek, bezupáltak,
berukkoltattak, a továbbszolgálók és a beszolgáltatásra
kényszerítették, a recskiek, a kitelepítettek, az auschwitziek, a
buchenwaldiak, a Bérkocsis-utcaiak, a Csillag-börtönösek, az
Andrássy út 6o-iak, a cigányok-nevesincs putrigettókban?

    Itt vannak ezen a huzatos hídon, mivel mindig is itt voltak ők
is. A hidat ők építették, mert velük építtették. Ide mi mindannyian
jöttünk, érkeztünk. És érkezésünk miatt azok is újraérkeztek, akik
már itt voltak. Igy élünk mi ezen a tájon, folytonos szélárnyékban
és folytonos huzatban. A hídon, amit mi építettünk magunknak,
másoknak. És alattunk mindíg áramlik a folyam, sodorna hordalékként
magával. S mi pilléreken, folyamfenéken vetjük meg a lábunkat. És
sírunk, és kiabálunk, és szolgamód hallgatunk, és derültebb időben
követelünk. És káromkodásból építünk katedrálist. És kövekből is.

    Mert félünk és reménykedünk. Várjuk a zöldecske rügyet,
dédelgetjük akár az Oltáriszentséget vakhittel. És közben
megátkozzuk a kérges, göcsörtös ágakat. Pedig a rügyek mindig azok
gallyain sarjadnak. Néha ezt mintha nem is tudnánk: bármilyen kérges
is, csak élő fa ágán fakadhat tavaszt igérő rügy. Fakad - nem terem.
És a rügyfakadás csupán esélye a gyümölcstermésnek. Egyszer hátha
mondhatjuk a múlt miatt is a jövőnek: Amen.

(MTI-Press)


1989. március 10., péntek 09:47


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD