|
|
|
|
felc: Glasznoszty a T. Házban
|
A glasznoszty szelleme az elmúlt hónapok jótékony hatású politikai viharainak köszönhetően tanyát ütött a Parlament üléstermében, s megerősítette képletes hadállásait a honatyák gondolatvilágában is. Mindezek alátámasztására elég, ha visszapillantunk az Országgyűlés ügyrendjének két utóbbi, egymást követő módosítására. A napi szóhasználatban oly gyakran szavazógépként emlegetett törvényhozó testület életében az 1986. évi tavaszi ülésszak hozott fordulatot. A képviselők leszavaztak egy minisztert és egy államtitkárt. Ezt követően - a júniusi zárt ülésen - némiképp átigazították a házszabályt. Sokakban merült fel akkor a kérdés: vajon a Parlament belső törvényének szigorítása, a házelnök jogainak kiterjesztése összefügg-e az előző ülésszakon történt váratlan eseményekkel? A hivatalos válasz szerint - ezt az Országgyűlés titkárságának vezetője fogalmazta meg - bármiféle összefüggés keresése merő képtelenség, hisz a Parlament korábbi tisztikara már a 80-as évek elején elhatározta az ügyrend módosítását. Ennek a magyarázatnak az volt az egyetlen szépséghibája, hogy nem ad eligazítást a közvéleményt és a törvényhozókat joggal irritáló kérdésben: miért teszi lehetővé az átformált ügyrend a T. Ház elnökének zárt ülés elrendelését? Kétségtelen, hogy zárt ülés igen kényelmes és kézenfekvő eszköze a nyilvánosság kizárásának, minden olyan - felülről kényesnek nyilvánított - kérdés elkendőzésének, amelynek tárgyalásakor az igazukért következetesen kiálló képviselőkkel szemben esetleg alulmaradnak az államapparátusbeliek. (folyt.)
1989. március 8., szerda 10:51
|
Vissza »
|
|
Megújul a T. Ház (2. rész)
|
A minisztereket ugyanis tilos volt "megfricskázbni" - idézte fel a képviselői munkássága során tapasztalt kellemetlen élményeit az idei, januári ülésszakon a Bács-Kiskun megyei Südi Bertalan. S hozzátette: ha a demokrácia a Parlamenten belül is "tőrbecsalható", mit várhat az olyan állampolgár, aki nem tagja a törvényhozásnak. De a csongrádi Király Zoltán is kemény szavakkal szólt a "befolyásoló" telefonokról, az interpellációk bejegyzésének korábban tapasztalt visszásságairól, az 1986-ben elfogadott ügyrend korlátozó és már hatályba lépésekor tudottan be nem tartható voltáról. A házszabályok ez év januári vitáját már a megújulás szelleme hatotta át. Az ügyrendmódosítást előkészítő parlamenti bizottság 71 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez a képviselők újabb módosítások tucatjait fűzték. Bár az indítványok egy része pusztába kiáltott szó maradt, az új házszabály számos ponton meghaladja a régit, nyitottabb, rugalmasabb annál. A Parlament szuverenitását erősíti, hogy - az átalakított ügyrendnek megfelelően - az ülések összehívásának a joga az Elnöki Tanácstól átszállt az Országgyűlés elnökére, s a korábbi szabályozással szemben a törvények alkotmányos kihirdetése is őt illeti meg. A honatyák általános megelégedésére szűkült viszont a T. Ház elnökének jogköre a zárt ülés elrendelése ügyében. A mostani házszabály csak rendkívüli esetben engedi meg a nyilvánosság kizárását, s a "rendkívüliséget" indokolni kell. A régi ügyrend szerint az Elnöki Tanács vagy a Minisztertanács indítványára zárt ülést kellett tartani. Ilyen indítvány csak államtitok védelme érdekében lehetséges az új házszabály elfogadása óta. A képviselők támogatták - s ezzel az Országgyűlés belső törvényébe foglalták - azt a javaslatot, hogy a törvényhozónak a név szerinti szavazásnál nyilatkoznia kell állásfoglalásáról, vagyis nem aláírásával szavaz. A Parlament állandóan időzavarba, törvénytárgyalási és döntési kényszerbe kerül, a képviselő gyakran az újságból tudja meg, hogy milyen törvény tárgyalása várható - tette szóvá a januári ülésszakon a Békés megyei Vass Józsefné. Az új házszabályba emelt indítványának megfelelően a jövőben az Országgyűlés elnöke előterjesztése alapján a törvényhozó testület határozza meg saját éves munkaprogramját. (folyt.)
1989. március 8., szerda 10:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megújul a T. Ház (3. rész)
|
Voltak persze olyan - jobb sorsra érdemes - javaslatok is, amelyek süket fülekre találtak már az ügyrendelőkészítő bizottság ülésein is. Az országgyűlési szakbizottságok elnökeit és titkárait például továbbra is a plénum válszatja meg, holott erre a feladatra - többek között a budapesti Filló Pál szerint - a testületek tagjai lennének igazán hivatottak. Régi fájdalmuk a honatyáknak, hogy a törvényelőkészítő munka során gyakran úgy érzik, nincsenek egy súlycsoportban a kormány részéről megjelent előterjesztőkkel. Az ötlet önként adódott: segítsék szakértői csoportok az országgyűlési bizottságok munkáját. A végső megméretésnél - a szavazásnál - azonban ez a javaslat is könnyűnek találtatott. A képviselők többbsége eszerint mégis úgy véli, hogy ott lapul a zsebében a bölcsek köve? Végül érdemes rövid kitérőt tenni arra az indítványra is, amelyben a törvényhozók azt szorgalmazták: rögzítse az ügyrend a Minisztertanács elnökének és tagjainak jelölésésére, választására és visszahívására vonatkozó szabályokat. Ezt a javaslatot az ügyrendelőkészítő bizottság azzal az indoklással söpörte le az asztalról, hogy "nagy fontosságú politikai és államjogi kérdésekről van szó, s ezeket az alkotmány rendelkezései között kell szabályozni". Tehát az új alaptörvény megalkotásáig türelmet kértek a törvényhozó testülettől. Attól a parlamenttől, amellyel szemben napjainkig hallgatólagos politikai elvárás volt, hogy a döntéseket lehetőleg vitamentesen szentesítse. A parlamenti szuverenitás ugyanis nem fér össze az informálisan megnyilvánuló pártszuverenitással. A kivárás azonban ebben az esetben ésszerűnek tűnik. Még ha az is az ára, hogy a vadonatúj házszabálynak maradnak "fehér foltjai". (MTI-Press) Nagy Attila
1989. március 8., szerda 10:53
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|