|
|
 |
|
 |
Képviselőcsoport-ülések (1. rész)
|
1989. február 17., péntek - Négy megye - Békés, Csongrád, Somogy és Vas - országgyülési képviselői tanácskoztak pénteken a Parlament márciusi ülése elé kerülő témákról. Az új Alkotmány koncepciójával kapcsolatban - minisztériumi és helyi tanácsadók közremüködésével - érveket, variánsokat, javaslatokat gyüjtöttek és mérlegeltek a képviselők egyéni álláspontjuk kialakításához. Közös elhatározásként abban állapodtak meg, hogy az ezután következő társadalmi vita fórumain és azon kívül is igyekeznek minél több választópolgár véleményét megismerni. Csak így remélhető, hogy az új alaptörvényt a parlamenti elfogadtatás után a népszavazás is szentesítse majd.
A Békés megyei képviselők Gerendáson tartott tanácskozásukon a
maguk részéről egyértelműen az egykamarás parlamenti rendszer, a
Kossuth-cimer s a Népköztársaság megnevezés mellett foglaltak
állást, megoszlott viszont a véleményük abban, hogy az új
alkotmányban milyen súllyal szerepeljen a szocialista jelleg,
illetve jelző. A köztársasági elnöki intézményről is komoly vita
kerekedett, mert bár valamennyien túlhaladottnak tartják az Elnöki
Tanács müködését, a köztársasági elnök szerepét illetően
többféleképpen fogalmaztak. Egyesek egyetértettek azzal, hogy
jelentős feladatokat kapjon, mások viszont amellett kardoskodtak,
hogy e tisztség csak protokolláris legyen. A világkiállítás
megrendezésével kapcsolatban Békés megye képviselői is azt az
aggodalmukat hangoztatták, hogy a nyugati országrészben emiatt
szükségessé váló beruházások, fejlesztések tovább növelik a
Tiszántúl infrastrukturális elmaradottságát.
Somogy megye képviselői között a Munka Törvény Könyvének
módosításával és a munkabeszüntetésről szóló törvényjavaslattal
kapcsolatban alakúlt ki a legélesebb vita. Nem tudtak közös nevezőre
jutni többek között abban a kérdésben, hogy a kollektív szerződések
megkötésénél ki képviselje a dolgozókat, ha több szakszervezet,
illetve érdekvédelmi szervezet is működik az adott munkahelyen. A
sztrájktörvény esetében a munkabeszüntetés idejére fizetendő bér
kérdése és a szolidaritási sztrájk jogossága váltotta ki a
legélesebb vitát. A vélemények erősen megoszlottak aszerint, hogy a
kifejtőjük munkaköre szerint foglalkoztató, vagy munkavállaló
volt-e. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 19:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|