|
|
 |
|
 |
Szűrös Mátyás interjúja az MTI-nek (1.rész)
|
Strasbourg, 1989. február 17 péntek (MTI-tud.) - Szűrös Mátyás az MSZMP KB titkára, az országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, az országgyűlés MSZMP-csoportjának vezetője Strasbourgban interjút adott Baracs Dénesnek az MTI tudósítójának a magyar országgyűlési küldöttségnek az Európa Parlamentben tett látogatásáról, Magyarország és Nyugat-Európa kapcsolatairól. Az interjú teljes szövege a következő:
- Kérdés: Milyen célokkal érkezett az országgyűlés küldöttsége
Strasbourgba az Európa Parlamentbe?
- Célunk az volt, hogy tájékozódjunk, miként lehet elősegíteni
Magyarország beilleszkedését az európai integrációs folyamatokba,
hogyan lehet a kapcsolatokat fejleszteni; másfelől pedig az, hogy
megismertessük országunk munkáját, képet adjunk a nálunk kibontakozó
folyamatokról, amelyek egy szabad demokratikus és szocialista
társadalom kialakítására irányulnak.
- Kérdés: Hogyan ítéli meg a látogatás eredményét?
- Nnagyon részletes véleménycsere zajlott le, újszerű volt a
tárgyalások technikája. Először alapos megbeszélésekre került sor a
Paul Staef képviselő vezette csoporttal, amelynek feladata jelenleg
az Európa Parlament és a magyar, illetve a bolgár törvényhozás
közötti kapcsolatok ápolása, majd a különböző parlamenti csoportok
vezető személyiségeivel találkoztunk. Igen alapos megbeszélésekre
került sor Lord Plumbbal, az Európa Parlament elnökével, valamint
Frans Andriessen-nel és Martin Bangemannal az Európai Közösségek
Bizottságának alelnökeivel, továbbá Rudi Arndttal, a szocialista
képviselő csoport elnökével Giovanni Cervettivel a kommunista
képviselő csoport elnökével, valamint a testület számos más
kiemelkedő, nemzetközileg ismert személyiségével.
Nagyon sok kérdést tettek fel a két napon a magyarországi
helyzettel kapcsolatban: milyen állapotban van a magyar gazdaság, mi
történt tavaly a helyzet javítására, milyen az adósságállomány.
Többször szóba került a többpártrendszer kérdése, a demokrácia
fejlesztése, az alkotmány, mindaz, ami a legutóbb a magyar
belpolitikában szerepelt, továbbá a nemzetiségek helyzete nálunk és
a magyar nemzetiségek helyzete külföldön, a Romániából menekültek
kérdése. További kérdéscsoport volt az európai integrációs
szervezetekhez való viszonyunk. (folyt.)
1989. február 17., péntek 13:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szűrös Mátyás interjúja az MTI-nek (2.rész)
|
- Kérdés: Milyen következtetésekre adtak módot ezek az
eszmecserék?
- A hozzánk intézett kérdésekben, a beszélgetések során
megfogalmazódtak az Európai Közösség bizonyos követelményei is.
Ahhoz, hogy tovább közeledjünk az Európai Közösséghez, szükséges,
hogy folytassuk előrehaladásunkat belső jogalkotásunkban a
jogállamiság érdekében. Szükséges, hogy demokratikus viszonyok
alakuljanak ki Magyarországon, hogy az emberi jogok érvényesüljenek
Vissza-visszatérően utaltak arra, hogy a közösségi tagsághoz
alapvető követelmény a többpárti demokratikus rendszer, s
Görögország, Spanyolország, Portugália csak akkor léphette át a
Közösség küszöbét, amikor ez megszületett. Úgy tűnik, az ilyen
irányú haladás a kivülről való kapcsolatépítésnek is fontos
ösztönzője lehet.
- Kérdés: A magyarországi fejlődés érezhető érdeklődést váltott
ki és rokonszenvet élvezett itt Strasbourgban, sőt bizonyos
aggodalom is volt tapasztalható, aggódás kísérletünk sikeréért;
egyfajta európai sorsközösségérzet volt kitapintható. Régen ilyenkor
szokás volt feltenni a kérdést: mi van emögött, nem húzódik-e meg a
kinyilvánított szimpátia mögött hátsó gondolat, örüljünk-e, jó-e, ha
nekünk szurkolnak. Hogyan látja ezt Ön most?
- Mi természetesen örülünk, ha rokonszenveznek velünk. Én magam
is szóltam már arról, hogy még nyitottabbak akarunk lenni a
nemzetközi színtéren. Az egyoldaló orientációt a magyar
külpolitikában fel kell váltania egy kiegyensúlyozott politikai
vonalvezetésnek, amelynek értelmében a Kelettel és a Nyugattal való
kapcsolatépítés egyaránt fontos. Mi úgy értjük ezt, hogy nekünk
nagyon fontos a szövetség a baráti országokkal, és az a hatalmas
piac, amit a Szovjetunió, illetve a KGST jelent. Ugyanakkor, ha meg
akarjuk gyorsítani Magyarország felzárkózását a legfejlettebb ipari
országok színtjéhez, akkor Nyugat-Európával, illetve az Európai
Közösségel is fejleszteni kell a kapcsolatot. Ehhez arra van
szükség, hogy Magyarország megbízható partner legyen. Ezért nagy
figyelemmel kísérik itt Strasbourgban azt, ami Magyarországon
történik, szurkolnak nekünk, rokonszenvvel kísérik, főleg a
demokratizálási folyamatot. (folyt.)
1989. február 17., péntek 13:57
|
Vissza »
|
|
Szűrös Mátyás interjúja az MTI-nek (3. rész)
|
Ugyanakkor kicsendült az aggodalom, nehogy megbomoljon a
stabilitás Magyarországon. Úgy kell tehát végig vinni a
demokratizálási folyamatot, például a képviseleti demokráciára való
áttérést, hogy az ne veszélyeztesse az ország stabilitását. Többször
is kifejezésre jutott: nincs olyan igény a Nyugat részéről, hogy
eltávolodjunk korábbi partnereinktől.
Kérdés: Az Európa Parlament különböző irányzatú képviselői nem
csak a közösség eredményeiről, de gondjairól, árnyoldalairól is
sokat beszéltek, nem egyszer kritikus hangon. Vagyis: a látogatás
talán arra is felhívta a figyelmet, hogy mit nem kell átvenni a
közösségtől, illetve hogy szükség van bonyolult realitásainak
árnyalt tanulmányozására.
- Általában az az eredményes politika, amely a realitásokból
indul ki. Itt is látni kell, hogy a civilizációs és az ipari
fejlődés rendkívül magas szintjét érték el, de például a
munkanélküliség magas számai figyelmeztetnek arra, hogy nem lenne
helyes egy az egyben mindent átvenni. Náluk is - ugyanúgy, mint
nálunk - van bizonyos aggodalom az 1992 végére kitűzött határidővel
kapcsolatban; ekkorra kell kialakulnia az egységes belső piacnak. A
gyengébbek félnek attól, hogy az erősebbek szorongatni fogják őket.
A ,,protekcionista erőd,, létrejöttével kapcsolatos aggodalmakat is
látják, és igyekeznek biztosítani partnereiket arról, hogy nyitottak
maradnak. Láthattuk, hogy a szabványosítástól a jogalkotási
rendszerig egységes szabályozásra törekednek, s egyfajta
konföderáció, szövetségi állam megteremtése felé haladnak. Ez már
nagyon komoly gondot vethet fel a kivülállók, nem csak a KGST, hanem
az EFTA-országok számára is.
- Kérdés: Ide kapcsolódik, hogy újságírók de a képviselők is
többször feltették a kérdést: nem tervezi-e Magyarország, hogy
valamikor a Közösség tagjai közé kerüljön? Meglepte-e ez a kérdés?
- Nem lepett meg, de én erre azt mondtam, hogy előbb az Európai
Gazdasági Közösséggel tavaly aláírt megállapodást kell
megvalósítani. Ők azt hangsúlyozták, hogy ez jó megállapodás. Ami
engem illet, nem voltam tőle teljesen elragadtatva, mert tudom, hogy
a GATT-tagjaként nekünk eleve jár a diszkriminációtól mentes
kezelés, elbánás, márpedig ez a megállapodás az úgynevezett kényes
termékek listáját illetően 1995-ig tartja fenn a mennyiségi
megkülönböztetéseket. (folyt.)
1989. február 17., péntek 14:10
|
Vissza »
|
|
Szűrös Mátyás interjúja az MTI-nek (4.rész)
|
Ezzel kapcsolatban azonban biztató volt az az igéret, hogy
versenyképességünk növekedésével, a reformok folytatódásával a
közösség kész lesz meggyorsítani e lista felszámolását.
Természetesen nekünk kell alkalmazkodnunk egy nagyobb erőhöz, egy
fejlett közösséghez, hogy az együttműködést fejlesszük. Tehát
először ezt a megállapodást kell megtölteni tartalommal, sőt sor
kerülhet kiegészítésére is, figyelembe véve például a Budapest-Bécs
világkiállítás tervét. Ezzel kacsolatban például újabb szakértői
együttműködést lehet kezdeményezni a közlekedési infrastruktúra
tekintetében. Ezt minél gyorsabban, hatékonyabban kell megtenni. Az
1995 utáni távlatot illetően végig kell gondolni: lehetséges-e, hogy
Magyarország társult tagként közeledjen tovább a közösséghez, úgy,
mint egyes EFTA-tagállamok. A közösség maga is így gondolkodik,
hiszen tudja, hogy a KGST tagja vagyunk és nem akarunk kivonulni
erről a piacról éppen akkor, amikor ők ott új pozíciókat kívánnak
szerezni. Ezzel egyidejűleg még jobban illeszkednünk kell a
nyugat-európai integrációs folyamatokhoz, politikailag is, a
helsinki folyamat értelmében és gazdaságilag is. Ami azonban a
közösségi tagságot illeti, látjuk - és erről szó esett Strasbourgban
is - hogy még a semleges Ausztria esetleges felvételi kérését is
eltérően ítélik meg a tizenkettek szervezetében, hiszen annak 11
tagja az Atlanti Szövetséghez tartozik. Hosszabb történelmi
távlatban viszont, ha előre haladunk a leszerelés területén, ha
egyszer sikerül felszámolni a szemben álló katonai szövetségeket, a
NATO-t és a Varsói Szerződést, akkor ezen a téren is új helyzet jön
létre; a semlegesség is átértékelődik, más lesz a katonai
szövetséghez már nem tartozó országok közeledése. Ez egy távolabbi
perspektíva, egy összeurópai integrációs folyamat része lenne, de
ehhez előbb előre kell haladni a leszerelés, a demokrácia
fejlesztése, az emberi jogok megvalósítása terén, tehát itt több
csatornán és irányban kellene előbbre lépnünk.
- Kérdés: Ennek a látogatásnak volt a külpolitikai vonatkozások
mellett egy belpolitikai vetülete, újdonsága is. A múltban külföldön
illett egy hangon szólni. Most viszont tanui lehettek partnereink és
a nemzetközi sajtó is, hogy a delegációban egyes - fontos -
kérdésekben eltérő, illetve egyes esetekben egymást vitató nézetek
is kifejezésre jutottak. (folyt.)
1989. február 17., péntek 14:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szűrös Mátyás interjúja az MTI-nek (5.rész)
|
- Már a küldöttség összeállításánál arra törekedtünk, hogy a
magyar Országgyűlés különböző bizottságainak képviselői legyenek
jelen, továbbá figyelembe vettük az Országgyűlésben megmutatkozó
érdektagoltságot, s a politikai rendszer változásának jelenségeit. A
küldöttség nyolc tagjából csak három tagja az MSZMP-nek. Otthon
szinte már természetes, hogy bizonyos kérdéseket eltérően közelítünk
meg, s ez most az eszmecserék során is kitűnt. A partnerek számára
újdonság lehetett, hogy egy magyar országgyűlési küldöttség tagjai
nincsenek mind feltétlenül szinkronban a küldöttség vezetőjével;
például Király Zoltán nem úgy közelítette meg a többpártrendszer
kérdését, mint én. Így a küldöttség összetételében is tükröződtek a
Magyarországon kibontakozó viharos változások. Ehhez most már hozzá
kell szoknunk, de ahhoz is, hogy ha vannak is véleményeltéréseink,
nagyon fontos, hogy az ország érdekeinek, a nemzeti érdekeknek az
érvényesítését elősegítsük, szem előtt tartsuk az ország sorsát.
- Kérdés: Ebben a tekintetben mi volt a tapasztalata?
- Úgy látom, hogy a küldöttség képes volt válaszolni mindazokra
a kérdésekre, amelyek felmerültek; nagyobb volt a szavahihetősége,
mivel képes volt képviselni mindazt, ami most az ország érdekében
áll, maga is kifejezve a Magyarországon zajló viharos átalakulást.
- Kérdés: Ez új elem a magyar külkapcsolatokban?
- Igen, azt hiszem, nemzetközi kapcsolatainkban ez újfajta
megközelítés. +++
1989. február 17., péntek 14:39
|
Vissza »
|
|
Kiegészítés mtik 1032-es hírünkhöz (Szűrös Mátyás interjúja, 1. rész)
|
(Az anyag 22. sorával kezdődő mondatban):
Igen alapos megbeszélésekre került sor Lord Plumbbal, az Európa
Parlament elnökével, találkoztunk a Közösségek miniszteri tanácsának
soros elnökével, Pedro Solbes Mira spanyol államtitkárral, valamint
Frans Andriessennel...(stb.)
1989. február 17., péntek 18:42
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|