|
|
 |
|
 |
KNEB-ülés - Spórolnak az útépítők (1. rész)
|
1989. február 17., péntek - Jó esetben is csak a romlás lassítására elégséges az az összeg, amelyet a tanácsok az úthálózat fejlesztésére, fenntartására fordítanak a VII. ötéves tervben. A költségvetésből erre a célra 22 milliárd forint jut számukra. Jelentős károkat okoz, hogy a tanácsok útfejlesztési elképzeléseiből gyakran hiányzik az előrelátás, a munkálatokat átgondolatlan takarékossági szemlélet vezérli. Az sem ritka, hogy mindenféle műszaki terv nélkül fognak az útépítéshez, illetve - az anyagi források hiányára hivatkozva - olyan munkákat hagynak el, amelyek az útburkolat élettartamát növelnék; például ,,elspórolják,, a vízelvezetést. Erre a megállapításra jutott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken, az M0-ás autópálya építési főnökségén megtartott kihelyezett ülésén.
Az érintett főhatóságok, vállalatok szakembereinek részvételével
- a szokásoktól eltérően a sajtó nyilvánossága mellett - megtartott
eszmecserén a közlekedési tárca nevében Derzsi András közlekedési,
hírközlési és építésügyi miniszter adott rövid áttekintést. A
közelmúltban hivatalba lépett miniszter mindenekelőtt arra
figyelmeztetett, hogy a költségvetés jelenlegi, maradékelven alapuló
viszonya az útfejlesztéshez konzerválja az úthálozat elmaradott
állapotát. Az utak romlását viszont az egész magyar gazdaság, az
ipar és a mezőgazdaság is megszenvedi. Ezen a területen is
szükségessé vált ezért egy intenzív fenntartási, fejlesztési program
előkészítése, amely szakítana az alkudozásokon alapuló
maradékelvvel, és normatív szabályozásra épülne.
A jelentés vitájában elhangzott: az úthálózat fejlesztésében
hazánk az utolsó pillanatban van, amikor még meg lehetne
akadályozni, hogy olyan feszültségekkel terhes helyzet alakuljon ki,
mint amilyen ma a hírközlésben tapasztalható. Az infrastruktúra
fejlesztése - így az úthálózaté is - előfeltétele a gazdaság
megújulásának, a külföldi működő tőke fokozottabb bevonásának, s a
dinamikusan fejlődő turizmus további sorsa is jórészt ettől függ. Ez
a felismerés szakít a tervezés korábbi koncepciójával, amely úgy
vélte, előbb a termelő ágazatokat kell fejleszteni, az
infrastruktúra pedig - mintegy szükséges rosszként - csak ezután
következik. Az útfejlesztés anyagi forrásainak előteremtéséhez
célszerűnek látszik a külföldi működő tőke bevonása is, például az
autópályák kiépítésére. A külföldi befektetők ennek fejében
koncessziót kaphatnának az autópálya használati-díjakra.
(folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 16:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|