|
|
|
|
Budapest-Bécs (2. rész)
|
A vitában szóba került, hogy megtévesztő és nem is célszerű többféle adatot nyilvánosságra hozni arról, mennyibe fog kerülni a világkiállítás megrendezése. A két szélsőséges érték 30, illetve 60 milliárd forint, és ehhez járulnak még azok a költségek, amelyek a világkiállítás nélkül is feltétlenül megvalósítandó beruházásokhoz, infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódnak. Ez utóbbiak pontos értékét azonban nem lehet meghatározni, hiszen egyelőre még nincs kidolgozva a népgazdaság következő - néhány éves - időszakra szóló tervkoncepciója. A világkiállítás megrendezése a költségvetési források mellett feltétlenül igényli a külföldi működő tőke és a hazai vállalkozók bekapcsolódását. Arra azonban rámutattak a vitában: tényleges tőkebevonás szükséges és mindenképpen elkerülendő az adósságállomány további növelése. A külföldi működő tőkével kapcsolatban többen pozitív példákat említettek. Somogyi László, volt építésügyi és városfejlesztési miniszter például elmondta, hogy mind a vasútkorszerűsítés , mind pedig az autópálya-építés ügyében már jelentkeztek külföldi érdeklődők. A francia Matra gyár - melynek nevéhez Európa egyik legkorszerűbb gyorsvasúti rendszerének kialakítása fűződik - érdeklődésik a magyar vasút modernizálása iránt, s hasonló jelzések érkeztek az NSZK-ból is. Ismeretes, hogy a Bécs-Budapest közötti autópálya építésére nemzetközi pályázatot írtak ki; a jelentkezési határidő a napokban jár le, s úgy tűnik, ezen a területen is reális esélyek vannak a külföldi működő tőke bevonására. Közismert az is, hogy a világkiállítás hírére számos külföldi cég magyarországi szállodaépítési tárgyalásokat kezdeményezett. Öt szálloda építése már meg is kezdődött a fővárosban. Néhányan arra mutattak rá, hogy a versenyképes magyar vállalatoknak is meg kellene adni az esélyt, hogy részt vegyenek a világkiállítással kapcsolatos feladatokban. Ezek egyébként bizonyos mértékig újabb munkahelyeket is teremtenek, s hozzájárulnak a kedvezőbb iparstruktúra kialakításához. Szóba került az is, hogy az elkövetkező években a korábbinál nagyobb odafigyeléssel, hatékonyabban kellene az idegen nyelveket oktatni, hogy minél többen tudjanak kapcsolatot teremteni az ide látogató külföldiekkel. Lőrincze Péter, az MGK főtitkára aláhúzta: a világkiállítást úgy kell előkészíteni és megrendezni, hogy ne csúfos kudarcaink - így az eocén-program, az Adria-vezeték, a Nemzeti Színház - sorát bővítse, hanem emlékezetes nagy eseményeink körét gazdagítsa, mint amilyen például a millenniumi kiállítás, a Hungaroring építése, vagy az ASTA-kongresszus volt. (folyt.köv.)
1989. január 31., kedd 19:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|