|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
Egy, a legutóbbi időszakig érvényes rendelet szerint - amelyet egyébként éppen Nagy Imre írt alá - a halálra ítélteket jeltelen sírba kell eltemetni. A Népszava munkatársa megkérdezte: továbbra is fenntartja-e a kormány azt a véleményét, hogy politikai és szolidarítási sztrájkra ne legyen lehetőség. A kormány és a szakszervezetek álláspontja ebben a kérdésben nem közeledett egymáshoz. A Minisztertanács abból indul ki, hogy a dolgozókat megilleti a sztrájk joga. Úgy ítéli meg, hogy a sztrájknak akkor van értelme, ha azoknál okoz hátrányt, akiknek módjukban áll orvosolni az adott problémát. Amennyiben a dolgozók ki akarják fejezni szolidaritásukat, vagy politikai kérdésekben nemtetszésüknek akarnak hangot adni vagy nyomást kívánnak gyakorolni a kormányra, akkor erre törvényben meghatározott lehetőségük van, hiszen a Parlament a legutóbbi ülésszakán elfogadta a gyülekezési jogról szóló törvényt. A sztrájktörvény tervezetét egyébként széles körű társadalmi vitára bocsátják, ennek tapasztalatait a kormány figyelembe veszi, és a törvényjavaslat előterjesztője ezekre a kérdésekre ki fog térni a Parlamentben - mondotta a szóvivő. A Magyar Nemzet munkatársának kérdésére válaszolva a kormányszóvivő hangsúlyozta: a romániai menekültek ügyével foglalkozó koordinációs bizottság csütörtöki ülésén egyetértettek azzal, hogy hazánk csatlakozzék az ENSZ Menekültügyi Egyezményéhez, amelynek főbizottsága február 6. és 9. között egyébként látogatást tesz Magyarországon. A Magyar Hírlap munkatársának kérdéseire felelve kifejtette: még nem született döntés azzal kapcsolatban, hogy - a munkaidőalap megóvása érdekében - március 15. helyett melyik ünnepnap válik munkanappá. A sztrájktörvény pontosan felsorolja azokat a területeket, ahol nem lesz lehetőségük munkabeszüntetésre. Az általános megítélés szerint a tervezet lényegében megfelel a nemzetközi szabványoknak, nem szigorúbb és nem is engedékenyebb azoknál. A koalíciós tipusú kormányzati munkával kapcsolatos kérdésre (MTI Külföldi Adások Szerkesztősége) válaszolva rámutatott: koalíciós kormánynak vagy kormányzásnak a létrejötte egy folyamat eredménye, s ahhoz, hogy ez kialakulhasson, a potenciális partnereknek tisztázniuk kell a maguk politikai platformját és a többi partnerhez való viszonyukat. (folyt.köv.)
1989. január 26., csütörtök 19:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|