|
|
|
|
Az Új Márciusi Front javaslata
|
(Lőcsei Pál) München, 1989. január 17. (SZER, Világhíradó) - Az utóbbi időben másutt is tanúi vagyunk a független mozgalmak együttműködésének, közös akcióinak, mindenekelőtt vidéken. Győrött például tegnap független, demokratikus koalíciót hozott létre a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Reflex Környezetvédő Egyesület. További autonóm szervezetekkel közös jelöltet indítanak a következő helyhatósági választásokon. De persze nem mindegy, hogy ki és milyen jellegű együttműködést ajánl. Az Új Márciusi Front Népszabadságban közzétett javaslata országos nemzeti bizottság életre hívására figyelmet ugyan keltett a független csoportok köreiben, de osztatlan lelkesedést - mint azt ebben a műsorban tegnap sugárzott körkérdésünk eredménye mutatta - nem. A Budapesten élő Lőcsei Pál szociológus, közíró egy hosszabb elemzést készített a kérdésről, amelyet a hét végén Hazai napló című műsorunkban hallhatnak. Most csak a következtetését idézzük. - "Az Új Márciusi Front ezzel a javaslatával ha csupán ideiglenes jelleggel is, de még egy olyan közjogi testületet kíván létrehozni, amelyről hiányzik a népakarat, a népfelség pecsétje. Amely nem alulról, hanem felülről szerveződnék, nem az állampolgárok szabad választásának, hanem az uralkodó párt és a független szervezetek egyezkedésének terméke lenne. Nyugtalanító kérdés, hogy az a hatalom, amely mindmáig egyetlen autonóm szervezetet sem méltatott a nyilvánosság bevonásával folytatandó tárgyalásra, mekkora képviseleti arányt követelne magának az Országos Nemzeti Bizottságban. És ugyanakkor hány helyet kegyeskedne átengedni a független politikai mozgalmaknak, amelyek a főváros kerületeiben és a vidék helységeiben, nem ritkán zsúfolt kultúrtermekben hozzák létre egyre növekvő számú alapszervezetüket. Az Új Márciusi Front tisztességes képviselőinek minden jóhiszeműsége is kevés ahhoz, hogy a nép politikai önrendelkezésének elvét és gyakorlatát akárcsak az 1989-es év tartalmára is felfüggeszteni, vagy valamilyen mesterséges képződménnyel helyettesíteni lehetne. Aki Pestről Budára akar eljutni, annak valamilyen módon át kell kelnie a Dunán. Aki a diktatúrától a demokráciához kíván eljutni, annak olyan Országgyűlést, Nemzetgyűlést, vagy Alkotmányozó nemzetgyűlést kell életre segíteni, amelynek minden egyes tagja a magyar nép szabad, kényszertől mentes jelölése, majd pedig választása révén kerül az ország legfelsőbb államhatalmi szervébe. Lőcsei Pál beszélt. +++
1989. január 17., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|