|
|
|
|
Végtisztesség Nagy Imrének és mártírtársainak a nemzeti gyász napján (2. rész) - Nyilatkozat-1.
|
A gyászszertartás megkezdése után egy órával, 1O órakor Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész lépett a ravatalozó előtt felállított mikrofonhoz, hogy felolvassa a hozzátartozók, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, a Politikai Foglyok Szövetsége, valamint más ellenzéki és alternatív szervezetek nyilatkozatát. A magyar nemzethez szóló felhívás hangsúlyozza, hogy 1989. június 16-a a nemzeti gyász és megemlékezés napja, amelyen Nagy Imrén és mártírtársain kívül kegyelettel adózik az ország mindazok emléke előtt, akik 1956-ban életüket áldozták: a harcokban elesettek, a statáriális eljárás áldozatai, a halálra ítéltek és kivégzettek előtt. Utal arra, hogy a Budapesten és vidéken a temetők elhanyagolt részein és árkaiban, jeltelenül elhantoltak hozzátartozói több mint három évtizeden át hiába követelték a sírok megjelölését, a hamvak kiadását, emberhez méltó eltemetésük lehetővé tételét. Most a rendszer mély válsága és részleges átalakulása, valamennyi ellenzéki erő nyomatékos követelése és a nemzetközi nyomás hatására a hatóságok elvégezték az öt kivégzett vezető holttestének exhumálását és azonosítását, nyilvánosságra hozták a többi kivégzett névsorát, s ígéretet tettek arra, hogy a közeljövőben hozzátartozóik őket is azonosíthatják, s méltóan eltemethetik. Amíg erre sor kerül, emléküket üres koporsó jelzi, amelyet ugyancsak a 3O1-es parcellában hantolnak el. Az üzenet rögzíti, hogy harangzúgás adja hírül ország- és világszerte a gyászszertartás kezdetét. Felhív arra, hogy álljon meg ekkor minden városban és faluban a közlekedés, szólaljanak meg az autódudák, a gyárak kürtjei, s ki-ki ott, ahol van, némán emlékezzen a mártírokra. Utal arra is, hogy a temetés során elhangzik az 1956-os kivégzettek névsora, s egy-egy égő fáklya kioltása jelképezi a többnyire fiatalon kioltott életeket. Egyben arra szólít mindenkit: tartsa tiszteletben a hozzátartozók kérését és a temetés zárt körű rendjét; a következő napon módja lesz egy-egy szál virágot vagy mécsest elhelyezni a síroknál. (folyt. köv.)
1989. június 16., péntek 12:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|