|
|
|
|
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (5. rész)
|
Az egyházak képviseletében Bánk József érsek és Tóth Károly püspök is több javaslattal segitette a tanácskozás munkáját. Bánk József többek között a Szent László Társulat felélesztésének, a zarándoklás feltételei garantálásának szükségességét hangsulyozta. Utalt a vallás anyanyelv-őrző szerepének fontosságára is. Tóth Károly megerősitette, hogy az egyházak tevékenysége jelentősen hozzájárul a szomszédos országok magyar kisebbségeivel való kapcsolattartáshoz. Kátpátaljai tapasztalatait megemlitve méltatta azt az óriási változást, amely az egyházak és a nemzetiségi kisebbségek vonatkozásába n a Szovjetunióban érzékelhető. Ugy itélte meg, hogy e munkában is jobb koordinációra van szükség. Felhivta a figyelmet a területi követelésekkel is párosuló, illuzó kergetésre, amelynek kisérőjeként megjelenik a többségi nemzet lappangó vagy nyilt gyanuja, s ez akadályozza a jó légkör kibontakozását. Rámutatott: a bécsi utótalálkozón elfogadott hivatalos dokumentum tartalmának konkretizálása kivánatos a nemzeti kisebbségek és a vallásszabadság kérdésében. Csak Kelet-Euurópa demokratizálódásával oldódik meg a kisebbségek helyzete - szögezte le Tóth Károly, javasolva, hogy a világszövetség forduljon az ENSZ-hez egy kisebbségi emberi jogi charta kialakitása érdekében. Pozsgay Imre az elhangzott gondolatokra reagálva kijelentette: valóban problémát jelent a reformfolyamat üteme, de meg kell értetni a világgal - s ebben az MVSZ is jelentős segitséget adhat -, hogy Magyarországon, Kelet-Európában a monolitikus, monopolisztikus hatalomgyakorlásból egy jogállami formák között müködő, alkotmányos gyakorlatba való átmenet igen nagy politikai program, s csak ennek függvényében oldhatók meg a gazdasági kérdések. Szólt arról: Trianonnnal kapcsolatban a kormányzatnak is van adóssága. Véleménye szerint nem kell szeretni azt, ami 1918-ban, meg 1947-ben történt, de a népnek tudnia kell, hogy veszteség és vereség érte a 2O. században, s ez hozzátartozik a nemzettudathoz. Végül kifejezte azt a meggyőződését, hogy Erdély, 1956, és június 16. olyan pontok a világban élő magyarsággal való közlekedésben, amelyhez kapcsolódhat az általa bevezetőben felvázolt program és szemléletmód. (MTI)
1989. április 21., péntek 18:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|