|
|
|
|
A DISZ állásfoglalása a népszavazásra feltett kérdésekről és a köztársasági elnök alkotmányban rögzített jogköréről (1. rész) (OS)
|
1989. november 10., péntek - A debreceni Demokratikus Ifjúsági Szövetség felkéri minden szavazásra jogosult tagját, hogy vegyen részt az 1989. november 26-án kiírt népszavazáson, és erősítse meg az Országgyűlés közelmúltban hozott döntéseit, így: - a munkahelyeken, intézményekben, középiskolákban, egyetemeken ne működjenek pártok, szervezetek; - a Munkásőrség szűnjön meg; - az MSZMP számoljon el a vagyonával; - a köztársaság elnökét a nép közvetelenül válassza meg az országgyűlési választások előtt. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a legfontosabb kérdésben - a köztársasági elnök megválasztását illetően - megtegyük észrevételeinket. A DISZ nem tartja elfogadhatónak és elegendőnek a köztársasági elnök alkotmányban rögzített jogkörét annak ellenére, hogy ez a politikai egyeztető tárgyalások eredménye. Ez egy szűk politikai elit kompromisszuma, amely egy báb, a pártok erős befolyása alatt lévő köztársasági elnököt konstruált. Jelenleg az ország felnőtt lakosságának 1 százaléka - körülbelül 80 000 fő - tekinti magát valamelyik politikai párt tagjának. Az állampolgárok jelentős része nem képes különbséget tenni pártok programjai között, ennek ellenére a választójogi törvény a megválasztásra kerülő képviselők több mint 50 százalékát listán (megyei és országos) rendeli el megválasztani. Valószínű, hogy a demokratikusabb választások élményéhez nem szokott állampolgárok döntő többsége a pillanatnyi rokonszenv alapján fog dönteni, így a végleges arányok meghatározásában sok esetben a szerencseelem lesz a döntő. Ebben a helyzetben szükség van egy önálló hatalmi ágra, és ez a köztársasági elnök intézménye. Ez csak akkor lehet független, ha a nép közvetlenül választja, hiszen ha az új Országgyűlés választja, akkor funkcióját az ország lakosságának egy szűk rétege által alkotott pártok alkalmi koalíciójának, vagy - bár ezt most nem valószínű - egy, a parlamentben abszolút többséget szerzett pártnak köszönheti. Ezért hiába van joga: - a törvényeket egyet nem értése esetén újratárgyalásra visszaküldeni az Országgyűlésnek, hiszen ezt legtöbbször az őt támogató koalíció döntése ellen kellene megtennie; - a működésképtelen Országgyűlést jogköre szerint feloszlatni, ha ezzel - mivel a parlament által gyakorolja hatáskörét - saját legitimációs alapját szüntetné meg; (folyt.köv.)
1989. november 10., péntek 15:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A DISZ állásfoglalása a népszavazásra feltett kérdésekről és a köztársasági elnök alkotmányban rögzített jogköréről (2. rész) (OS)
|
- népszavazást kezdeményezni, ha ezzel szintén a saját legitimációs alapját képező Országgyűlés mindenhatóságát kérdőjelezné meg. Ezeket a lehetőségeket végig elemezve, bár egy közepesen erős köztársasági elnök is ennél lényegesen több érdemi és nem protokolláris jogosítványt és jogkört élvez, nem csodálkozunk azon, hogy a politikai pártok mostanában egymás után (lásd MSZDP, Kisgazdapárt) sietve jelentik ki, hogy kívánatosabb lenne az elnököt majd az új parlamentnek megválasztani. Túl nagy lenne számukra egy olyan elnök hatalma, aki funkcióját nem a pártok egyezkedéséből származtatja, hanem a nép előtt mérte meg magát és találtatott súlyosnak. A fentiekre tekintettel ezért kezdeményezzük azt, hogy a magyar állampolgárok döntsenek november 26-án amellett, hogy ők válasszák meg majd január 7-én a köztársasági elnököt. Kezdeményezzük az országgyűlési képviselőknél azt, hogy még a decemberi ülésszak alatt módosítsák az Alkotmány 29/A. paragrafusa (1) bekezdését - mely szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja négy évre - úgy, hogy ez mindig a nép jogosítványa legyen. Magyarországon még nagyon fejletlen a pártstruktűra, nem tisztultak még le a pártok arculatai - ehhez még legalább egy évtized kell -, ezért a jelenlegi pártokból felálló Országgyűlés nem alkalmas egy önálló hatalmi ág letételményesét, a köztársasági elnököt megválasztani. Kezdeményezzük egy pontban még a köztársasági elnök jogkörének megváltoztatását. Ha az elnök visszaküldi a törvényt egyet nem értése esetén újratárgyalásra az Országgyűlésnek, és ha az ennek ellenére változatlan formában kívánja elfogadni, ezt csak minősített többséggel tehesse meg. Ennél erősebb jogkörű elnök megválasztását mi sem tartjuk kívánatosnak, de a függetlenségét a Parlamenttől, nagyon fontosnak. Ha ezt a módosítást az Országgyűlés nem valósítja meg, az új összetételű, pártokra épülő Parlament biztos nem fogja, hiszen nem is várható el tőle, mert ezzel saját hatalmát korlátozná. Nem szabad abszolutizálni az Országgyűlést, hiszen a nyugati tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy összetételét a legerősebb párt vagy pártkoalíció által elfogadtatott hatályos választójogi törvény határozza meg. Ez legtöbbször nem tükrözi a valóságos szavazati arányokat. Például nálunk is az egyéni választókerületek töredékszavazatainak kisebb súllyal történő értékelése, a kis pártokra leadott szavazatok elvesztése, s a nagy pártok mandátumainak ezzel történő növelése mind-mind torzítják az arányokat. (f.k.)
1989. november 10., péntek 15:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A DISZ állásfoglalása a népszavazásra feltett kérdésekről és a köztársasági elnök alkotmányban rögzített jogköréről (3. rész) (OS)
|
Ezért nem szabad arra hivatkozva nem biztosítani a hatalmi ágak egyensúlyát, hogy ezzel a népképviselet hatalma korlátozódik, hiszen a Parlament valóságban pártharcok színtere, ami nagyon helyes, hiszen a vitákból lehet egy-egy kérdést több oldalról megvilágítani, és így az információk birtokában jól dönteni. A köztársasági elnök jogkörének megerősítésével, illetve a nép által történő megválasztásával azt kívánjuk elérni, hogy ez az önálló hatalmi ág a Parlamentben képviselettel rendelkező pártokat kompromisszumokra, önmérsékletre intse. Hiszen a köztársasági elnök funkciója, tevékenysége csak akkor kerül előtérbe, ha a Parlamentben lévő pártok egymással nem tudnak megegyezni, így koalíciós válságot előidézve nem biztosítják a folyamatok stabilitását. A fentiek védelmében bármikor, bárkivel hajlandók vagyunk vitába szállni, érveiket meghallgatni, de változatlan álláspontunk az, hogy a hatalmi ágak megosztása a politikában részt nem vevő nagy többség, a dolgozó nép védelmét biztosítja a politikában közvetlenül részt vevők kis csoportja, a politikai pártok stabilitását veszélyeztető torzsalkodásával szemben. Sarkadi Sándor Dr. Dobrossy István elnök főtitkár (OS)
1989. november 10., péntek 15:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|