|
|
|
|
Gazdasági változás Magyarországon
|
Washington,1989.április 28. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Egy magyar kormánybizottság radikális gazdasági változást javasolt - címmel közöl cikket a Washington Post. Karacs Imre írását kivonatosan tolmácsoljuk. - A magas szintű magyar kormánybizottság átfogó hároméves tervet dolgozott ki, amely a gazdasági reformok lépésről-lépésre történő bevezetése helyett radikális intézkedéseket irányoz elő. A tervezet bizonyos gyárak bezárását, állami tulajdonban lévő vállalatok magántulajdonba helyezését, költségvetés-csökkentést és a magánvállalkozások ösztönzését javasolja. A programtervezet továbbá 2 évtől 5 évig terjedő időszakon belül dolláralapra helyezi a Szovjetunióval folytatott kereskedelmet. (...) valószínűleg katasztrófa zónává válik, ahol krízisek újulhatnak ki, vagy új krízisek keletkezhetnek. Ami a Szovjetunióval való kereskedés keményvaluta alapra terelését illeti, azt már Németh Miklós miniszterelnök föl is vetette a közelmúltban tett moszkvai útja alkalmával. A szovjeteknek imponált az a lehetőség, hogy már kezdetben nagymennyiségű keményvalutához juthatnak. Magyarország haszna ebből Balassa Ákos, a reformbizottság tagja szerint abban rejlik, hogy a dollár Moszkvába áramlását ellensúlyozná az a hosszú távú kilátás, hogy Magyarország kereskedelmi híddá válna a Nyugat és a Szovjetunió között. Olyan nyugati cégeket vonzana oda, melyek a szovjet piac lehetőségeit kutatnák. A programtervezet úgy véli, 1992-re a belföldi piaci infrastruktúra kiépül, a részvénytőzsde elősegítené a nemes valuta Magyarországra áramlását, továbbá az állami vállalatokat fölosztanák, közös vállalkozásokká szerveznék át őket, vagy eladnák magánvállalkozóknak és külföldi tőkéseknek. Ekkorra már az első lépéseket meg lehetne tenni a forint konvertibilissé tétele felé. A kormánytervezet az európai Közös Piaccal való kapcsolatot úgy képzeli el, hogy Magyarország betartaná a nyugati gazdasági közösség szabályait és a nyugat- európai országok pedig engedélyeznék a magyar árucikkek vámmentes importját. A kormány a jövő hónapban szándékozik közzétenni a programtervezet végső formáját. Változtatások még lehetségesek, de a kormány magabiztos a tekintetben, hogy a párt, amelynek jóváhagyása nélkül nem lehet a parlament elé bocsátani a tervet, nem fog akadékoskodni. A programot nagyobb valószínűséggel külföldön ellenzik majd: Magyarország maradibb kommunista szövetségesei és a nyugati hitelezők. Ez utóbbiak a programtervezet azon pontjára néznek ferde szemmel, amely Magyarország mintegy 13 és fél milliárd dollárnyi külföldi adósságán felül újabb kölcsönök fölvételét javasolja. Bár maga a dokumentum nem nevez meg pontos összeget, Balassa Ákos, a bizottság tagja kijelentette: Magyarországnak egy, egy és fél milliárd dollárnyi modernizálási kölcsönre lenne szüksége a tervezett hatalmas strukturális átszervezés megvalósításához. - Ezek után halljuk, milyen gazdasági kapcsolatokat tart fenn Magyarország Ausztriával. A mikrofonnál Simányi Tibor: - Ausztria keleti vidékét a Burgenlandot, Alsó-Ausztria némely városát és Bécset elözönlik a magyar vásárlók. Ugyanakkor a forintot néhány nappal ezelőtt ismét leértékelték, mégpedig 6 százalékkal. A hivatalos átszámítás szerint 458 forint 13 fillért ér 100 schilling. De persze nem az egy-két napra Ausztriába özönlő vásárlók által kiváltott pénzforgalom teszi ki a két ország közötti árucsere-forgalom nagy részét, jóllehet a legutóbbi időben a bécsi kereskedelmi kamara értékelése szerint vagy 500 millió schilling értékben vásároltak a magyar látogatók. A gazdasági életben jelenleg a legdivatosabb fogalom a joint adventure. Magyarul közös vállalkozást jelent, a valóságban azt jelenti, hogy már régebben együttműködő vállalatok, az egyik egy KGST-országban, a másik egy nyugati országban ezzel a szerződéssel úgyszólván törvényesítették viszonyukat. Összeházasodnak - legalábbis egy időre. Az NDK kivételével minden KGST-ország szeretne nyugati vállalatokkal ilyen szerződést kötni. A régi viszonyt modernizálni, új közös vállalkozást szervezni. A kérdés csak az, hogyan lehet ezzel a gazdasági formulával kiegyenlíteni a nyugati és a keleti gazdaság közötti különbséget. Már több nyugati és keleti szakértő egyre meggyőzőbben hangoztatja, hogy a Joint Adventure bizony nem gyógyszer minden betegségre. Íme, néhány szembeszökő adat: 1989. február végén a Szovjetunióban 270 ilyen vállalkozás működött 1,5 milliárd dollár tőkével, amelyből a külföldi tőkerészesedés 550 millió dollárt tett ki. Magyarországon közel 300 ilyen közös vállalkozás van, ezek tőkéjéből 300 millió dollár származik külföldről. Bulgáriában is van néhány, közel 20, azonban az itt koncentrált tőke nem ismeretes. Csehszlovákia eddig 16 Joint Adverture-t engedélyezett és 100 millió dollárt invesztált. Lengyelországban 53 közös vállalkozás létezik, a tőke nagyságrendje ismeretlen. Nyugati szakértők a KGST-ben működő közös vállalkozások tőkéjét 2,5 milliárd dollárra becsülik. Ebből a külföldi, tehát nyugati részesedés 800-900 millió dollárt tesz ki. De fordítva is áll a dolog. A KGST-államok invesztáltak Nyugaton alapított Joint Adverture vállalatokba, ezeknek száma körülbelül 500, az invesztált tőke kereken 800 millió dollár. Ezek a Nyugaton alapított közös vállalkozások főleg a keleti államok termékeinek értékesítésével és közös banküzletekkel foglalkoznak. A kérdés most már az - állapították meg a szakértők nemrégiben az osztrák Bad Ischlben megtartott nemzetközi konferencián -, milyen mértékben járulnak hozzá a közös vállalkozások ahhoz, hogy a nyugat-keleti termelékenység és a termelt javak minősége közötti, jelenleg még nagyon is nagy nívókülönbség kiegyenlítődjék. Nyugat-Európában nagyobb a gazdasági növekedés. 1992-ben megnyílik az EGK belpiaca. Egyidejűleg a keleti államok hatalmas erővel dolgoznak gazdaságuk és iparuk modernizálásán. Úgyhogy századunk utolsó évtizedében számolnak azzal, hogy egyre több közös vállalkozás révén kiegyenlítődik a jelenleg még fennálló nívókülönbség. Valószínű, hogy a keleti államok Nyugatra irányuló kivitelükkel exportfelesleget érnek majd el, azonban ezt kénytelenek adósságok törlesztésére felhasználni. +++
1989. április 28., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|