|
|
|
|
Válasz a hallgatóknak - 1. folyt.
|
- Pécsi Vilmosé a szó: - A románokat mi is sajnáljuk, de még jobban a romániai, erdélyi magyarokat, akik a társadalmi és kisebbségi elnyomás kettős járma alatt szenvednek. 1968-ban, a brezsnyevi neosztálinizmus idején egészen más volt a helyzet, mint most. Csehszlovákiában a Brezsnyev-doktrina politikai- ideológiai indokolásával kellett bevonulniuk a szovjet csapatok mellett a többi kelet-európai hadseregeknek. A stratégiai ok közismert, elég a térképre nézni. A Brezsnyev-doktrina értelmében az egész szocialista tábor kerül veszélybe, ha akár egyetlen országban veszélyeztetik az úgynevezett szocialista vívmányokat. Bukarestben akkor is sztálinizmus volt, nem tetszett a prágai tavasz. Ceausescu a román függetlenséget akarta fitogtatni, ezért nem vonultak be a románok, mint például a magyarok. Ceausescu nemet mert mondani. Kádár nem mert, mert állítólag nem akarta veszélyeztetni az akkor kezdődő új gazdasági mechanizmust. Ma már nincs meg a szovjet tábor akkori, még monolitikus egysége. A tömb országai különböző mértékben függetlenebbek Moszkvától. A Kremlnek éppen elég belső baja van, jóval nagyobbak, mint Románia és Ceausescu. Romániában szocializmus van, és a Kreml eddig mindig csak a liberalizálódás ellen emelt kifogást, a dogmatikus szocializmus ellen nem - habár a Ceausescu-rezsim biztosan nem tetszik Gorbacsovnak. De Románia nem akar, nem is tudna kiválni a szovjet tömbből: nem határos nyugati országgal. Gorbacsov bizonyára nem örül a román-magyar ellentéteknek, általában a táboron belüli ellentéteknek, Ceausescu brutális magyarellenes, elnyomó politikájának, de nem akar egyik vagy másik oldal mellé állni, ahogyan ezt már többször kifejtették Moszkvában. Moszkva nem léphet fel a magyar kisebbségek érdekében, mert ő maga is elnyomja a saját kisebbségeit, többek közt a moldvai románokat. A kisebbségi kérdés tehát nagyon kényes téma a szovjet vezetők számára. Nem igen közvetíthetnek, még kevésbé léphetnek fel erővel, de hát erre nem is gondolnak. 1968-ban Csehszlovákiában elsőrendű szovjet katonai, politikai érdekeket láttak veszélyeztetve, most Romániában erről nincsen szó. Tény az, hogy az erdélyi magyar kisebbség kérdésében Nyugaton jóval nagyobb megértés mutatkozik, mint a Szovjetunióban és a testvéri szocialista országokban. - A pluralizmus még nagyon is gyenge csírája a legnagyobb ígéret Magyarországon, de vadhajtásai félelmet is ébresztenek: - Mi az önök véleménye a nemrég alakult Münnich Ferenc mozgalomról, illetve egyesületről? - Erdős Gábor válaszát olvassuk fel: - Rádiónknak több feladata van. Ezek közül talán a legfontosabb a magyarországi pluralizmus ösztönzése. A Münnich Ferenc Társaságot tehát magunknak is köszönhetjük, amennyiben azzal hízelgünk magunknak, hogy a magyarországi pluralizmus kibontakozásában a Szabad Európa Rádió is szerepet játszott, és amennyiben vállaljuk, hogy a pluralizmus során nem éppen hízelgő vélemények is elhangzanak. Vállaljuk. A demokrácia - szemben a diktatúrával - a vélemények, irányzatok sokféleségét teszi lehetővé. Sokan éppen ezért aggódnak is a demokráciákért, és aggasztó jelek bizony akadnak. A demokráciában az antidemokratikus hangok is megszólalhatnak, sőt fórumot is kaphatnak. Franciaországban, Dániában és Izraelben antidemokratikus elveket valló pártok kerültek be a parlamentbe. Izraelben az alkotmánybíróság végül is kiszórta a Kahaneékat a demokrácia intézményrendszeréből. Az előbbi két országban azonban egyelőre ez nem történt meg, igaz, az ottani társadalmak reakciójából ítélve úgy tűnik, előbb-utóbb a Francia Nemzeti Front és a dán Haladás Párt is eléri a megérdemelt szemétkosarat. Ami a Münnich Ferenc Társaságot illeti, a kérdés az: vajon elsősorban indulatokra épülő programjuk eredendően antidemokratikus-e vagy sem? Valóban fegyveres rendcsinálás útján kívánják-e megoldani a magyar társadalom problémáit - ahogy az talán nem véletlenül elterjedt róluk -, vagy igazat beszélt a társaság nyilatkozó szóvivője? Talán még ők maguk sem döntötték el. Utóbbi esetben, ha egyszer majd kialakítják konkrét programjukat, elvben még ők is hozzájárulhatnak a demokratikus kibontakozás folyamatához - vak tyúk is talál szemet! Az előbbi esetben viszont, és félek, hogy erről van szó, még komoly veszélyt jelenthetnek egyszer. Még akkor is, ha egyelőre inkább csak nevetségesek. - Élesebb gondolati kanyart véve ugyan, de úgy vélem, ide kívánkozik a következő telefonhívás is: - A karácsony váltotta ki belőlem ezt a telefonhívást, ugyanis már régóta feszül bennem ez a probléma, hogy mindenféle diktatúrával szemben ellenszenvet érzek. Különösen az egyháznak kétezer éve Jézus Krisztus nevében gyakorolt szellemi, ideológiai kulturális diktatúrájával szemben, ami miatt nekem most karácsonyt kell ünnepelni. És én tiltakozom: nem vagyok hajlandó imádni palesztinai zsidót sem, s nem vagyok hajlandó imádni Buddhát, Mohamedet, de Sztálint, Marxot vagy Rákosit, vagy korunk diktátorait sem vagyok hajlandó ünnepelni. - Attól eltekintve, hogy összetéveszti hallgatónk a szezont a fazonnal - ahogy azt régebben mondtuk -, vagy az allegóriát a filagóriával, csak egy tanácsot adhatok: ne ünnepeljen, senki sem kényszeríti rá. (folyt.)
1989. január 1., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|