|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - Kedd (2. rész)
|
A szabaddemokratáknak az alkotmány módosításával kapcsolatos
főbb elképzeléseit a frakcióvezető Tölgyessy Péter körvonalazta, s
az ő felszólalásának egyes elemeit igyekeztek megerősíteni a vitában
a frakció többi tagjai.
Tölgyessy Péter hangsúlyozta, hogy az alkotmánymódosítást
alapvetően három indok teszi szükségessé: a hatályos alkotmányban
még megbúvó néhány államszocialista kategória elhagyása; egy
korábbi, a háromoldalú politikai tárgyalásokon elfogadott
alkotmánymódosítási szöveghez való visszatérés; valamint az ország
kormányozhatóságának szavatolása. A legfontosabbnak az
elnökválasztás kérdésének rendezését minősítette. Ezzel kapcsolatban
hangsúlyozta: nem az a kérdés ugyanis, hogy a lakosság közvetlenül,
vagy a Parlament választ köztársasági elnököt, hanem hogy ennek az
országnak ki legyen az első számú felelős vezetője: a
miniszterelnök-e avagy a Magyar Köztársaság elnöke. Az SZDSZ
frakcióvezetője azzal érvelt, hogy mind a közjogi hagyományok, mind
az európai szokások, mind pedig a mai politikai helyzet azt
indokolná, hogy a miniszterelnök legyen az első számú felelős
politikai vezető. Az országnak olyan berendezkedésre van szüksége,
amely parlamentáris, s ahol a végrehajtó hatalom valódi irányítója a
Parlamentnek felelős kormányfő - fűzte hozzá. Amennyiben a Parlament
ezt az álláspontot elfogadja, akkor az a helyes, ha nem állít fel
olyan közjogi tisztséget, amely a miniszterelnökével versengő
legitimációval rendelkezik. Ebből kiindulva javasolta: a Magyar
Köztársaság elnökét ne közvetlenül válasszák meg, hanem a Parlament
adjon számára felhatalmazást a német vagy az olasz alkotmányhoz
hasonló módon.
Az alkotmánymódosítás másik alapvető kérdésének nevezte a
kétharmados többségű elfogadáshoz kötött törvények számának
szűkítését. Megjegyezte: a jelenlegi politikai helyzetet is
figyelembe véve olyan szabályokat lenne célszerű elfogadni, amelyek
lehetővé teszik, hogy a kormánytöbbséggel rendelkező pártok
alapintézményeket ne határozhassanak meg, ám joguk legyen az ország
és a végrehajtó hatalom folyamatos működtetéséhez. Úgy vélekedett,
hogy a szűkítés nem von el jogokat az ellenzéktől, hanem fölösleges
felelősséget vesz le a válláról. (folyt.köv.)
1990. június 5., kedd 18:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|