Rendszerváltás és az MTI

	Pártfrakció-vezetők tanácskozása
-------------------------------- München, 1990. április 19. (SZER, Magyar híradó) - Szilágyi Sándor számol be Szűrüs Mátyás és pártfrakció-vezetők találkozásáról: Ha az új parlament, illetve az országgyűlési bizottságok úgy végzik majd a dolgukat, ahogyan a pártfrakciók vezetői, akkor minden okunk megvan rá, hogy bizakodón nézzünk a jövőbe. Ugyanis efféle szavakkal minősíthetnénk az ideiglenes köztársasági elnök és a frakcióvezetők mai megbeszélését. Tárgyilagos, racionális, udvarias és megegyezésre kész. Egy szóval: eredményes. Szűrös Mátyás azért kérte megbeszélésre a 6 parlamenti párt frakcióvezetőit, hogy tisztázzák az új Országgyűlés május 2-iki és 3-iki első ünnepélyes ülésének napirendjét. A frakcióvezetők névsora protokollrendben: Antall József MDF, Tölgyessy Péter SZDSZ, Torgyán József Független Kisgazdapárt, Pozsgay Imre Magyar Szocialista Párt, Orbán Viktor Fidesz és Füzessy Tibor Kereszténydemokra Néppárt. Abban már szakértői szinten előzetes megállapodás született, hogy az ülést a Himnusszal nyitják meg, majd egy színész elszavalja Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. A megállapodás szerint e színész oly valaki kell legyen, aki nem országgyűlési képviselő. Négy jelölt közül végül Oszter Sándorra esett a választás. Abban is egyetértés volt, hogy a megnyitó beszédet az utolsó törvényesnek elismert országgyűlés egykori elnöke, az Egyesült Államokból ez alkalomra hazatérő Varga Béla tartja majd. Megállapodtak a pártok abban is, hogy 4-4, összesen tehát 24 díszvendéget hívnak meg erre az ünnepélyes alkalomra. (folyt.) 1990. április 19., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Pártfrakció-vezetők tanácskozása - 1. folyt.
Három kérdésben viszont csak ma tudtak megegyezni a pártok. S tegyük hozzá: az állandó, illetve ideiglenes bizottságok felállításának elveiről pedig 24-ikén, kedden kell szakértői szinten egyeztetni álláspontjukat. A mai három, látszólag protokolláris, ám valójában inkább szimbólikus és ezért kifejezetten politikai kérdés: az ülésrend módosítása, az elnökök, alelnökök kiválasztásának elvei és az országgyűlési jegyzők számának megállapítása, megválasztásuk elveinek tisztázása. Az ülésrend módosítása ügyében hamar született megegyezés. E szerint az a 9, állandóan meghívott vendég - mint például a legfőbb ügyész - nem az SZDSZ és a Fidesz között, hanem az SZDSZ széksorai mögött kap majd helyet a Parlamentben. Mint Antall József mondá: az angol képviselőházban is a hátsó sor számít a legelőkelőbbnek. Nem volt különösebb vita a ház elnökének és három alelnökének megválasztási szempontja körül sem. A négy tisztséget sorban a négy legtöbb szavazatot elnyert párt jelöli. Ezt az elvet a szabaddemokraták képviselője, Tölgyessy Péter kívánságának megfelelően, az új házszabályban is rögzítik majd. Ugyanakkor a leendő kormánykoalíció: a Magyar Demokrata Fórum, a Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt érvényt szerzett abbéli óhajának, hogy e sorrendi szabálytól el lehessen térni a pártok külön megegyezése alapján. Magyarán: nem szükségszerű, hogy például a második alelnök személyét a harmadik legnagyobb párt adja. (folyt.) 1990. április 19., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Pártfrakció-vezetők tanácskozása - 2. folyt.
Hosszabb, bár nagyon kulturált vita bontakozott ki viszont a parlamenti jegyzők számát és kijelölési elvét illetően. A Fidesz megbízott képviselője, Orbán Viktor ugyanis úgy gondolta, ha négy jegyzőt választ a parlament, azt a két legkisebb párt állítsa ki. Ha pedig többet, ők - a Fidesz - ragaszkodnak két jegyzői helyhez. Nem érdemes a vita részleteiben elmerülni. Az ellenérvek röviden: négy jegyző nem képes ellátni a feladatokat, tehát jobb, ha hatan végzik ezt a munkát, továbbá a Fidesz két jegyzőállítási joga felborítaná a pártok egyensúlyát. Már úgy látszott, az egész vita megfeneklik ezen az ellentmondáson. Ám Tölgyessy Péter egy éleselméjű javaslattal elvágta a csomót: válasszanak nyolc jegyzőt - mondta. Így a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt 2-2 főt delegálhat, ráadásul az elnök és a három alelnök mindegyike mellett 2-2 jegyző dolgozhat majd. A javaslat minden érdekelt számára elfogadható volt. Úgy éreztem azonban, hogy erről a Fidesz képviselőjét, Orbán Viktort külön is meg kell kérdeznem: - Úgy nézett ki, hogy a tisztségviselők kijelölésénél a Fidesz számára hátrányos elképzelés lett volna az eredeti javaslat. Ez a kompromisszumos javaslat kielégítő-e? - Számunkra kielégítő. Itt valójában a Fidesz azért ragaszkodott ahhoz, hogy két jegyzője lehessen, mert az alelnökök tisztségét úgy osztottuk el, hogy háromban határoztuk meg azok számát, tehát ebből a két legkisebb parlamenti párt - a Kereszténydemokraták és mi - kiszorultunk, mert hiszen a három alelnök kiegészül, az elnök, aki a köztársasági elnök lesz és így a 6 pártből 4 az elnökségben, a parlamenti elnökségben valamilyen módon képviselő lett volna, a Fidesz, a Kereszténydemokrata Néppárt pedig nem. (folyt.) 1990. április 19., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Pártfrakció-vezetők tanácskozása - 3. folyt.
Erre kézenfekvő megoldás lehetett volna az, ha felemelik az alelnökök számát, ami viszont nem tett volna jót az egész országház működésének, mert valójában szükségtelen lett volna, ezért mi ezt nem vetettük fel. Úgy gondoltuk, a többi pártnak méltányolnia kellene oly módon, hogy a jegyzők esetében előnyt juttat annak a két kis pártnak, amely a jegyzőknél mutatkozó előnynél lényegesen nagyobb hátrányt szenvedett el az alelnöki pozíciók elosztásakor. Ezért ragaszkodtunk ehhez, és ezért kielégítő a megoldás, ami született a mi számunkra. - Számomra úgy tűnik, hogy az egésznek inkább csak szimbolikus jelentősége van. - Részben igen, de egy kis párt számára nem. Kis párt számára a bizottsági szereplés s a plenáris üléseken való megmutatkozás és véleménykifejtés lehetősége mindig sokkal korlátozottabb mértékben áll rendelkezésre, mint a nagy pártok esetében, hiszen itt valamifajta arányosság fog mutatkozni. Tehát ilyenkor a kis pártok számára mindig fontos, hogy valami olyanfajta parlamenti funkcióval rendelkezzenek, amely állandóan világossá teszi nemcsak a parlament tagjai számára, hanem a külvilág, a szavazóink számára, hogy jelen vannak a parlamentben. Ezért fontos a jegyzői poszt, mert a jegyzők ismertetik az iratokat. Tehát ilyen szempontból a mi szavazóink felé ennek volt jelentősége, hogy lássák, itt vagyunk, még akkor is, ha kevesebbszer szólhatunk, mert a hozzászólások valószínűleg az arányosság rendjének megfelelően fognak alakulni. - Köszönöm Orbán Viktornak a nyilatkozatot. +++ 1990. április 19., csütörtök
Vissza »