|
|
 |
|
 |
Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (2. rész)
|
Ezután Horváth Ferenc felvázolta az ipar irányításával
kapcsolatos elképzeléseit, de kerülte a részleteket, mert, mint
mondta, koncepciója a keddi lapokban, az MTI híradása nyomán már
napvilágot látott. Kijelentette: - elszánta magát arra, vállalva a
vitákat is, hogy a tárca nem hoz többé elhamarkodott döntéseket. A
kormányzati munkával kapcsolatban szólt arról, hogy a miniszterek
felelőssége a jövőben nő, és szükségesnek tartja, hogy a kormány
tagjai ne gyakoroljanak egymásra nyomást. Inkább jó, személyes
viszonyt alakítsanak ki, s önálló döntésekkel tehermentesítsék a
testületi kormányzati munkát. Az Ipari Minisztériumban olyan gárdát
kíván majd kialakítani, amelyben ötvöződnek a vállalati és az
államigazgatási tapasztalatok, a nemzetközi tapasztalatok és a
műszaki-gazdasági szemlélet.
Ezután az ipari bizottság ülésén résztvevők közül tizenkét
képviselő intézett kérdéseket a miniszterjelölthöz és Németh
Miklóshoz. Mérei Emil (Baranya m.) és Andi Gábor (Baranya m.) a
hazai bányászat leépítése után érdeklődött; Gágyor Pál (Budapest) és
Kovács Károly (Budapest) a műszaki fejlesztés és a
szerkezetátalakítás összefüggéseire hívta fel a figyelmet; László
Ferenc (Fejér m.) a feldolgozóipar prioritása helyett általában a
gazdaságosan működő területek fejlesztését sürgette; Horváth János
(Székesfehérvár) azt kérdezte, mi a minisztérium terve a hadiipari
termelést leépítő vállalatokkal; Kókai Rudolt (Szolnok m.) arról
szólt, hogy végre meg kellene határozni, milyen termékeket gyártson
az ipar és ahhoz milyen háttériparra van szükség. Juratovics Aladár
(Csongrád m.) a hatékony iparpolitika megvalósításához szükséges
feltételek megteremtését sürgette; Kovács László (Pest m.) és Tollár
József (Zala m.) szorgalmazta, hogy az iparban végre igazi gazdája
legyen, és határozottabb döntéseket sürgettek az egyes kérdésekben.
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13.vk.) arra volt kíváncsi, hogy mi
történik akkor, ha a Parlament valamelyik jelölt kinevezését nem
szavazza meg; Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m.) azután érdeklődött,
mi lesz Kapolyi László sorsa. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|