|
|
 |
|
 |
Képviselői vita a Parlamentben - (2. rész) kulturális bizottság
|
Glatz Ferenc fontosnak ítélte a kulturális külkapcsolatok
erősítését: olyan új kulturális-külpolitika intézményi
megszervezését, illetve káderutánpótlásának biztosítását, amely
jobban bekapcsolja hazánkat az európai, illetve a világkultúrába.
Különösképpen szükséges ez azért is - mondotta - mert az 1992-ben
megvalósítandó egységes európai piac nemcsak közös gazdasági, hanem
kulturális intézményeket is létre fog hozni, illetve működtetni. Egy
másik gondolatkört érintve Glatz Ferenc hangsúlyozta: mivel az
egyház, mint intézmények együttese szorosan kötődik a magyar kultúra
egészéhez, elképzelhetőnek tartja, hogy az egyház ügye
visszakerüljön a kulturális tárcához. Ez utóbbival összefüggésben
Németh Miklós emlékeztetett rá, hogy mind az egyház-, mind az
ifjúságpolitikát összkormányzati feladatként kívánják kezelni, és
ennek megfelelően készül javaslat e két területre az átalakítandó
intézményrendszerben.
Az elhangzottak alapján a kulturális bizottság tagjai - miként a
képviselők hozzászólásaiból kiderül - támogatták a kormányfőnek az
új miniszter személyére tett javaslatát. Bokor László (Budapest)
üdvözölte, hogy Glatz Ferenc a kultúráról, oktatásról, tudományról,
mint szerves egységről beszélt, s javasolta, hogy megválasztása
esetén vizsgálja felül a művelődési tárca költségvetésében az
oktatásra, illetve kultúrára fordított 80-20 százalékos arányt. Tóth
János, a bizottság titkára arra kérte a jövendő minisztert, hogy
állítsa munkájának előterébe mind a tudományos-műszaki értelmiség,
mind a tehetséggondozás kérdését, Garbacz Katalin (Fejér m.) pedig
arra kérte, hogy fordítson figyelmet a pedagógusok munkájának
megnyugtató anyagi elismerésére. Zsigmond Attila (Budapest) Glatz
Ferencnek azt véleményét üdvözölte, miszerint a ,,beleszólásos,,
irányítás helyett a tehetségek mecénálása a fontos, Kállai Ferenc
(országos lista) pedig annak a reményének adott hangot, hogy az új
miniszter rokonszenves koncepcióját az átmeneti, zűrzavaroktól sem
mentes időszakban is érvényesíteni tudja majd. A kulturális
bizottság vitájában felszólalt még Benjámin Judit (Budapest) - aki
azt javasolta, hogy a bizottság tartózkodjon a határozott
véleménynyilvánítástól -, valamint Földy Ferenc
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Árvai Lászlóné (Heves megye) és Bánáti
Lászlóné (Pest megye).
(folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 16:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|