|
|
|
|
Március 15-i ünnepségek (1. rész) - Koszorúzások (1. rész)
|
1989. március 15., szerda - Március idusa az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét, a márciusi fiatalok merészségét idézi fel minden magyar emberben. Az idén márciusi 15-e immár pirosbetűs nemzeti és állami ünnep, munkaszüneti nap, s ez az ünnep a nemzeti összetartozás, az egymásrautaltság és az összefogás jelképe. Lehetőség arra, hogy mindenki - lelkiismerete szerint, gondolkodásmódjának megfelelően és a törvényes keretek között - a maga módján ünnepeljen. A függetlenségéért, a demokráciáért, a haladásért sokféleképppen lehet szólni és tenni - ennek a gondolatnak a jegyében készült az ország az idei, március 15-ei megemlékezésekre.
Szerdán reggel Budapesten a nemzeti színű zászlókkal díszített Hősök terén, a Magyar Hősök Emlékművénél csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszegysége. Fél kilenckor felharsanó kürtök jelezték az ünnepség kezdetét. A díszszázad parancsnoka jelentést tett a térre érkező Straub F. Brunónak, az Elnöki Tanács elnökének, aki ezt követően Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszterrel ellépett a díszelgő katonák sorfala előtt. A Himnusz elhangzása után az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére koszorúkat helyeztek el az emlékművön. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Straub F. Brunó és Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke koszorúzott. Az Országgyűlés koszorúját Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és Jakab Róbertné alelnök helyezte el. A Minisztertanács nevében Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Medgyessy Péter elnökhelyettes hajtott fejet a Magyar Hősök Emlékműve előtt. A kosszorúzás a Szózat elhangzása után a katonák díszmenetével ért véget. Ezután a Kossuth téren folytatódott a megemlékezés. A nemzeti színű lobogókkal övezett Kossuth-emlékműhöz vezető sétányon katonák álltak sorfalat. A Himnusz hangjai után a 141 évvel ezelőtti eseményekre emlékezve koszorút helyezett el Kossuth Lajos szobránál az Elnöki Tanács nevében Straub F. Brunó és Sarlós István, a Minisztertanács nevében pedig Németh Miklós és Medgyessy Péter. Az ünnepség végén a Szózat csendült fel. A megemlékezéseken részt vett a kormány számos tagja, az állami és a társadalmi szervezetek több képviselője. Megjelentek a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai is. (folyt.)
1989. március 15., szerda 11:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|