|
|
|
|
A szabványoknak alkalmazkodniuk kell a közös piaci kívánalmakhoz (1. rész)
|
1989. március 9., csütörtök - A jelenleg érvényes hazai szabványok - számuk több mint 10 ezer - 25-30 százaléka már most is a világszabványok előírásaihoz igazodik. Ahhoz azonban mindez kevés, hogy a magyar gazdaság felzárkózzon az iparilag fejlett országok követelményeihez, s a tervek szerint néhány éven belül a Közös Piac országaival egyenjogú partnerként kereskedjék - mondotta Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese Medvegy Magdának, az MTI munkatársának azzal kapcsolatban, hogy megkezdődött a közös piaci ,,nyitás,, szabványügyi előkészítése. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a termékszabványok már a FAO előírásainak megfelelően készültek, ezért csak némi korrekcióra lesz szükség, például a csomagolási előirásokban, vagy a termékek megjelölésében. A tennivalók főként a gépipar és az elektronika terén sűrűsödnek; a legfontosabb feladat, hogy olyan szabványok álljanak a gyártók rendelkezésére, amelyek alapján minden piacon eladható termékeket állíthatnak elő.
A Magyarországon gyártott gépek súlya, térfogata, energiaigénye általában nagyobb azokénál, amelyeket a nálunk fejlettebb nyugat-európai országokban állítanak elő. A környezetkímélés szempontjából sem állnak a helyzet magaslatán, ezért értékesítésük meglehetősen nehézkes a konvertibilis piacokon. S ez csak egy kiragadott példa; a gazdaság számos más területén akadnak hasonlóak, márpedig ezek a termékek az itthon elfogadott szabványok alapján készülnek. A feladat meglehetősen összetett, hiszen számos külföldi példa bizonyítja, hogy egy-egy, egész Európát behálózó cégnek mennyire kell alkalmazkodnia a felvevő piac igényeihez. A holland Phillips művek például a 12 közösségi tagország piacára szállít villanyborotvát, s az egyes típusokon belül kénytelen hat különböző, kisebb-nagyobb eltéréseket mutató fajtát gyártani azért, hogy azok megfeleljenek a vásárló országok nemzeti szabvány-előírásainak. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 11:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A szabványoknak alkalmazkodniuk kell a közös piaci kívánalmakhoz (2. rész)
|
Az NSZK-ban a sörexport jelent gondot, mert az ott gyártott sörökben olyan adalékok találhatók, amelyeket a közösség többi tagországaiban nem használhatnak, s ezért el sem fogadják az NSZK-beli söröket. Olaszországban például az sem mindegy, hogy a kedvenc nemzeti ételek, a makaróni és a spagetti miből készülnek. Az olasz szabványok szerint e termékek kizárólag keménybúzából állíthatók elő, tehát a tagországok lágy búzából készült tésztáit nem veszik át. Nagy körültekintést igényel, hogy a hazai szabványok igazodjanak a leendő partnerek igényeihez. A Magyar Szabványügyi Hivatalnál már kidolgozták a szabványosítási programtervet. Az európai közösség országai segítőkészek; a magyar szakembereket tanácskozásokra, tapasztalatcserékre hívják meg. Az MSZH itthon folyamatosan tájékoztatja a vállalatokat, s eddig 2000 gyártó cégnek küldték meg azoknak az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) szabványoknak a jegyzékét, amelyeknek alapján a gyártott termékek nagyobb piaci sikerre számíthatnak Nyugat-Európában. Adódnak feladatok a KGST-szabványok és a világszabványok összeegyeztetésében is. A KGST-szabványokkal kapcsolatos egyezmény azt a követelményt támasztja, hogy ezek készítésekor a rendelkezésre álló világszabványokat kell alapul venni, amennyiben azok nem sértik a KGST érdekeit. Ez a törekvés azonban sok esetben csak elméleti, mivel a tagországok közötti műszaki-gazdasági színvonalbeli eltérések miatt a minőségi követelmények általában meglehetősen alacsony szintűek. A KGST szabványosítás nemrég megkezdődött korszerűsítése során célszerű lenne elérni, hogy a KGST-ben is, ahol erre mód van, a világszabványokat vegyék át, és csak olyan területen alkossanak önálló KGST-szabványt, amelyre másutt nincsenek előírások - mondotta Sütő Kálmán. (MTI)
1989. március 9., csütörtök 12:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|