|
|
 |
|
 |
Détári most volt, játék azonban vele sem (1. rész)
|
Szabó Sándor, az MTI munkatársa írja:
1989. március 9. csütörtök (MTI) - Bicskei Bertalan, a magyar
labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya önhibáján kívül
kockáztatásra kényszerült. Úgy ült le szerda este a kispadra a
Népstadionban, hogy az írek elleni vb-selejtező előtt igazán komoly
előkészületi mérkőzésen nem is láthatta jelöltjeit. Nem láthatta,
mert nem volt rá idő az NB I-es bajnoki rajt előtt. Igy azután - de
csakis ilyen szempontból
- elégedettségre adhat okot az angol és
skót ligából verbuválódott, óriási állóképességű, olajozottan játszó
Irország elleni 0:0-ás döntetlen.
A magyar csapat három mérkőzésen három különféle összetételű
együttessel szerepelt, négy pontot gyűjtött, s továbbra is veretlen.
Lehet azon vitázni, vajon melyik volt az érzékenyebb pontvesztése: a
tavaly decemberi, idegenbeli Málta elleni, vagy a szerda esti? Málta
együttesével szemben a vesztegetési ügyek miatt megtizedelt
legénység lelkesen játszott, de gyermeteg hibája miatt a 91. percben
gólt kapott, elúszott az egyik pont. Akkor sokan állították: ha
Détári Lajos pályán lett volna a La Valletta-i összecsapáson, nincs
gond. Szerda este az Olympiakosz Pireusz légiósa játszott, de ettől
cseppet sem lett veszélyesebb a magyarok játéka.
A szerda este tehát röviden így jellemezhető hazai szempontból:
Détári most volt, játék azonban vele sem.
Vajon miért? Előzetesen mindenki jól tudta, hogy a pontosan
felépített ír védelmi fal ellen csakis úgy lehet eredményt elérni,
ha szünet nélkül akciókat kezdeményeznek a magyarok, s a szintén
igen iskolázott ír középpályás vonal ellenállását idővel felőrlik.
Ahhoz adva voltak Détári Lajos többnyire pontos átadásai, de a két
ék, Mészáros és Kiprich egyszerűen eltűnt a fehér-zöldek gyűrűjében.
Nem sikerültek az egyéni megugrási kísérletek sem. Gregornak a
középpályás csapatrészben való szerepeltetése egyáltalán nem
gyümölcsözött. Talán azért, mert a Bp. Honvéd játékosa inkább csatár
mint középpályás. Détári tehát önhibáján kívül nem tudott igazán
karmesterré előlépni, noha már puszta jelenlétével is kivonta a
forgalomból Whelant, akinek a feladata volt a szőke magyar
ellenőrzése.
Alapvető bajnak bizonyult az is, hogy a két szélsőhátvéd, Sass
és Kozma is igen ritkán ment az ír bástyák mögé. Pedig az első
percekben látszott, hogy Détári képes hosszú labdákkal indítani
Sasst, aki egy-két alkalommal Morris mögé került, és jól is adott
be. A második félidőben már Sass sem vállalkozott felfutásra.
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 11:18
|
Vissza »
|
|
Détári most volt, játék azonban vele sem (2. rész)
|
Ami Gregorral kapcsolatban említhető, az Hajszánra is igaz: a
Rába ETO labdarúgója ízig-vérig szélső, ezért alig érthető, miért
kárhoztatták arra, hogy a középpályán tüsténkedjék. Amikor középen
megközelítette az ír 16-ost, kiderült: fél attól, hogy ha a támadás
kudarcba fullad, az ő árván maradt középpályás helyén melyik ír
robog előre, kerül a hátába. Ezért azután a győri játékos nem is
mert igazán cselezni, pedig az az ő igazi mestersége.
Feladat volt az is, hogy lehetőleg lapos, rövid, gyors
átadásokkal kell megközelíteni Pat Bonner kapuját. Nos, a magyar
labdarúgókról ezen az estén kiderült: régi erősségüket, az ügyes,
cseles, boka melletti átadásokat egyszerűen elfeledték. Óriási
hibaszázalékkal passzolgattak. Jellemző, hogy a legnagyobb helyzet
magas beadás után alakult ki. A második félidőben Kiprich remek
átadását Kovács E. kevéssel fejelte fölé. Ami az egyéni
teljesítményeket illeti, nem is lehet jelest kiosztani senkinek sem.
Jót is csak ketten érdemelnek. Détári mellett Kovács E. tűnt ki, de
amikor a földön kellett továbbítani, akkor ő is alapvető hibákat
vétett.
Bicskei Bertalan abból főzött, amije éppen rendelkezésre állt.
Csak a remény marad arra, hogy a vesztegetési ügyek végleges
lezárása után bővül majd a válogatható labdarúgók köre, s akkor
Bicskei valami olyat tanít a nemzeti együttesnek, ami egyedi, ami
sikert ígér. Szerda este nem látszott, hogy valamilyen egyedi úton
elindult volna a magyar válogatott. Két dolog világos: az ír
együttes egységesebb, jobb, s inkább Magyarország örülhet a hazai
pontszerzésnek. Az írek mindenféle megerőltetés nélkül, lépésben
harcolták ki a 0:0-át, ami Jack Charlton véleménye szerint nem
rossz. Az írek angol kapitánya úgy véli: az eddigi 270 perc során
ugyan gólt sem rúgott válogatottja, de most jön a java, hiszen már
csak november 15-én (akkor is az európai 6. csoport ,,pofozógépe,,,
Málta ellen) lépnek pályára idegenben. S akkor egyben utoljára is.
Hátravan hát négy hazai selejtezőjük. Charlton szerda esti
sajtókonferenciáján sejtetni engedte: azon a négy mérkőzésen nyolc
pontot tervez.
Azzal a tétellel senki sem vitázik, hogy a spanyolok bizonyosan
ott lesznek jövő nyáron az olaszországi vb-döntőben. Négy mérkőzés,
nyolc pont, 10-0-ás gólkülönbség. Létezik-e ennél jobb rajt? Kérdés:
az ibériaiak mögött melyik válogatott lép tovább másodikként?
A szerda esti 90 percen látottak alapján egyértelmű: Irország.
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 11:19
|
Vissza »
|
|
Détári most volt, játék azonban vele sem (3. rész)
|
Így látták Dublinban, Belfastban, Madridban
-------------------------------------------
A szerda esti Magyarország - Írország (0:0) labdarúgó
vb-selejtező mérkőzésnek a csoportbeli ellenfelek országában
kiváltott visszhangról - legyen az szövetségi vagy sajtóvisszhang -
az MTI munkatársai gyűjtöttek információkat. A lényeg így foglalható
össze: a biztos továbbjutónak számító Spanyolország mögött még
mindig nyílt az ír-magyar-északír versenyfutás a szintén
olaszországi repülőjegyet biztosító második helyért.
Dublin:
-------
Az ír sajtó szalagcímei híven kifejezik a ,,zöld szigeten,,
uralkodó elégedettséget az értékes budapesti pontszerzés felett, bár
itt-ott kicsendül a csalódottság is, hiszen bátrabb játékkal a másik
pontot is megkaparinthatták volna a vendégek.
A Cork Examiner című vidéki lap ,,Írország nem volt elég éhes,,
című tudósításából az a vélemény szűrhető le, hogy nagyobb
önbizalommal és bátorsággal győzhettek volna Jack Charlton
játékosai.
Az országos lapok közül a The Irish Press ,,Most a hazai sorozat
következik,, címmel indította budapesti tudósítását. A cikkíró
szerint a három idegenbeli mérkőzésen megszerzett két pont nem
rossz, s ha ehhez a soron következő négy hazai összecsapáson
legalább hatot hozzátesznek, akkor nem foroghat veszélyben a
továbbjutás. Az írás egyik alcíme - ,,Csiszolt profimunka,, - pedig
az ír csapat magabiztos, semmit sem kockáztató játékát dícséri.
A szintén Dublinban megjelenő The Star főcíméhez (,,All right,
Jack
,,) nincs mit hozzátenni, ezek a szavak nem is titkolt
gratulációt jelentenek Jack Charlton menedzsernek címezve.
A harmadik fővárosi újság, a The Independent viszont fanyalog:
,,Hol maradnak a gólok?,, A cikkíró az ír válogatott játékosainak
szemére hányja, hogy három idegenbeli mérkőzésükön egyetlen gólt sem
tudtak szerezni
A szerdán látottak summázása meglehetősen lesújtó:
a kilencven perc maga volt az unalom...
x x x
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 12:20
|
Vissza »
|
|
Détári most volt, játék azonban vele sem (4. rész)
|
Belfast:
--------
Az északír sajtó nemigen foglalkozott a budapesti magyar-ír
találkozóval, így lapvélemények hiányában William Campbell,
Észak-Írország Labdarúgó Szövetségének titkára nyilatkozott
telefonon az MTI-nek:
- A szerdai eredmény méginkább a spanyolok malmára hajtja a
vizet, bár továbbjutásukat már eddig sem kérdőjelezte meg senki -
kezdte. - Ami a második helyet illeti, annak megszerzésére
pillanatnyilag Írország hajszálnyival esélyesebbnek tűnik, mint
Magyarország és Észak-Írország. Igy, ebben a sorrendben. Nekünk most
már egy olyan hegyet kell megmásznunk, amely igen magas és meredek,
de amíg egy százaléknyi matematikai esélyünk van, nem adjuk fel
Miben bíznak?
- Máltát, Magyarországot és Írországot még hazai környezetben
fogadjuk, ha ellenük 100 százalékosan zárunk, semmi sem veszett el.
Azt is reméljük, hogy Dublinban ugyanúgy nem bír majd egymással
Írország és Magyarország, mint Budapesten, továbbá azt is
valószínűnek tartjuk, hogy Spanyolország legalább három-három pontot
vesz el két fő ellenlábasunktól.
Tehát: kinek a továbbjutására fogadna?
- Természetesen Spanyolországéra és... Inkább nem fogadok
x x x
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 12:23
|
Vissza »
|
|
Détári most volt, játék azonban vele sem (5. rész)
|
Horst Heese: ,,Majd figyeljenek
,,
----------------------------------
Horst Heese, az Eintracht Frankfurt egykori igen kemény játékosa
(amikor a Bundesligában játszott, belemenései miatt olykor
,,Gyilkos,, becenévvel is illették...) máltai labdarúgó-szakértők
szerint az utóbbi hónapokban kisebbfajta csodát művelt a
szigetországi válogatottal. Ennek egyik jele a magyarok elleni
tavaly decemberi 2:2 volt La Vallettában. Szerda este ő is ott volt
a Népstadionban. Nem csoda, mert április 12-én ismét a magyar
főváros vendége lesz. De akkor már a ,,keresztes,, válogatottal
együtt.
- Ó, addig még vár ránk egy másik nagy csata - mondta el a
szerda esti magyar-ír után. - Március 22-én a spanyolok elleni
idegenbeli fellépés sem ígérkezik könnyűnek.
Akik ismerik Önt, azt vallják: azért tudott jelentős előrelépést
elérni Máltán, mert a múlttól eltérően növelte válogatottja közös
készülődéseinek számát.
- Igy igaz. Hetente három-négy alkalommal is összehívom a
keretet, akkor is, ha a bajnokság folyik, s ezekről a
foglalkozásokról csak a légiósaink hiányoznak. Ilyenkor szinte
mindennel foglalkozunk. Erőnlét, taktika, technika, csapatjáték - és
még sorolhatnám.
Nem nagy udvariatlanság kijelenteni, hogy Málta aligha hihet
olaszországi vb-döntős helyben, nemde?
- Amíg van esély, addig küzdeni kell.
Valamennyi riválist látta már az európai 6. vb-selejtező
csoportban?
- Igen. Most már igen. Az íreket most volt alkalmam
feltérképezni. Az eddigi eredmények tökéletesen reálisak. Gondolok
itt arra, hogy a spanyolok korábban 2:0-ra verték az íreket
Sevillában.
Ez a két válogatott esélyes a 24-es döntős helyre?
- Ki lát a jövőbe? De azt ajánlom, majd figyeljenek oda.
Mire?
- Máltára. Az a tervünk, hogy mindenütt - még idegenben is -
élünk a támadások lehetőségével.
Milyen különbségeket lát a decemberben a La Valletta-i Ta, Quali
stadionban fellépett és a szerda esti magyar válogatott között?
- La Vallettán volt egy jó középpályásuk, ha jól emlékszem
Kékesi, aki az első félidőben jól játszott, és Vincze is ügyes volt.
Détári olyan veszélyes, mint a híre. Különbség? Most jobban
védekeztek. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 13:03
|
Vissza »
|
|
Détári most volt, játék azonban vele sem (6. rész)
|
Akkor még egyszer: melyik két válogatott lesz ott
Olaszországban?
- Nem tudom. Papíron Észak-Irország és Málta helyzete gyenge. De
még sok mérkőzést játszik ez a két csapat. Gondolom, Billy Bingham
északír kollégám is úgy véli: minden válogatott mérkőzés fontos.
x x x
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 13:05
|
Vissza »
|
|
Détári most volt, játék azonban vele sem (7. rész)
|
Meruk József, az MTI tudósítója jelenti:
Madrid:
-------
Spanyolországban csalódottak a magyar labdarúgók által látott
teljesítménytől - ez állapítható meg a csütörtöki lapok budapesti
tudósításaiból. A Marca című sportszaklap egész oldalt betöltő
beszámolója ezt a címet viseli: Magyarország és Irország - egyaránt
rosszak. A felcím is sokatmondó: a két védelem felülmúlta a
támadókat, de általában az unalom volt a jellemző.
A Marca kiemeli, hogy a magyarok továbbra is veretlenek a
világbajnoki selejtezőkön, az írek pedig nem rúgtak még gólt.
Détáriról azt jegyzi meg, hogy könnyedén játszott, de megfeledkezett
a pályán lévő társairól. Általánosságban megállapítja, hogy mindkét
csapat félt attól, hogy gólt kap, s ez annyira szembetűnő volt,
mintha megnemtámadási egyezményt kötöttek volna. Igy azután hagyják,
hogy a selejtező csoport más tagjai döntsenek sorsukról.
Luis Suarez spanyol szövetségi kapitány a Marcának adott
nyilatkozatában kifejtette: az otthon játszó magyaroknak nagyobb
erővel kellett volna a játék küzdelmébe vetniük magukat. A magyar
válogatottból hiányzott a határozottság, a játékritmus és az
ambíció. ,,Őszintén be kell vallanom, hogy kissé csalódtam a
magyarokban, akiktől többet vártam,, - mondta. Détárival
kapcsolatban megjegyezte: a csapatért nem áldozott valami sokat,
gyakran az önzés vétkébe esett, túlságosan visszafogottan játszott.
Az ,,AS,, címe szerint unalmas játékot kínált a szerdai
találkozó. A sportlap az EFE spanyol hírügynökség tudósítását
publikálta, amely azzal kezdődik, hogy az írek lemondtak egy
biztosnak látszó győzelemről idegenben. Az ABC című napilap szerint
a selejtező csoportban a magyaroknak még sok mérkőzésük van hátra és
igen nehéz helyzetben vannak. Ez a lap úgy vélekedik, hogy Bicskei
Bertalan együttesében az önző játék érvényesült. (MTI)
x x x
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 13:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|