|
|
|
|
Több pártban gondolkodva
|
napvilágot megállapodások megszegéséről, pártalapítók helytelen szerepléséről. A kavalkád természetes. Többé-kevésbé ki lehetett számítani, hogy a politikai pluralizmus kezdeti lépései polarizálják a korábban is csak látszólag egységes alternatív csoportokat, mozgalmakat. A gondolatok letisztulása, a nyilvánosság előtti rendszeres szereplés felszínre hozta a különbségeket, amelyeket vagy sikerül kompromisszumokkal áthidalni vagy újabb szerveződés alapjai lehetnek. Mindez a fölkészülés, a majdani többpártrendszerre történő áttérés hozadéka. Izgalmasabb kérdés, hogy vajon tudunk-e több pártban gondolkodni? Egyáltalán szükség van-e több pártra? Az MSZMP tagjainak egy része, valamint a pártonkívüliek közül is sokan idegenkednek a változástól. A "szükség van-e" kérdés vélhetőleg a tényekhez képest megkésett. A párttörvény ugyan még csak az előkészítés stádiumában van, ám a szervezetek egy része pártnak deklarálta magát, s amelyik nem, annak működésében is fellelhetőek a politikai párt vonásai. Befolyásolni kívánják a társadalmi mozgásokat, részesülni kívánnak a hatalom gyakorlásából. Más kérdés, hogy önértékelésük szerint sem jutottak el a kormányzásban való részvétel felelősségének vállalásáig. Kidolgozott program, számba vett tömegbázis híján egyelőre koalíciós vagy ellenzéki pártként aligha jellemezhetőek. (folyt.)
1989. március 9., csütörtök 12:05
|
Vissza »
|
|
Több pártban gondolkodva (2. rész)
|
Természetesen egész más az MSZMP helyzete. Nem csupán nyolcszázezres tagsága, több évtizedes vezető szerepe miatt. Hanem mindenekelőtt azért, mert a szocializmus új modelljének kialakítását kezdeményezve, szervezett erőként létezik. Olyan szervezett erőként, amely nem kívánja egyedül gyakorolni a hatalmat, viszont kinyilvánította, hogy nem is kívánja átadni azt. A kettő között nincs ellentmondás. (Mellesleg a hatalom gyakorlásának megosztása nem csupán többpártrendszerben képzelhető el.) A politikai versenyhelyzetet az MSZMP nem egyszerűen tudomásul veszi, hanem egyik ösztönzője is volt. Elegendő talán a májusi pártértekezlet állásfoglalására és az azóta hozott központi bizottsági döntésekre hivatkoznunk. De hát mi haszna származik a pártnak a versengésből? Elsőül említsük, hogy a válságokkal terhelt társadalmi-gazdasági helyzetünkből kiút nem képzelhető el szövetségesek, megegyezések nélkül. Ebbe az is beletartozik, hogy az MSZMP nyitott a párton kívülről származó progresszív javaslatokra. Marxista pártként nyilván nem köthet szövetséget a szocializmust perspektívaként is elutasítókkal, miközben a társadalom mai állapotát nem tekinti a szocializmus megvalósulásának. Ha úgy tetszik, a versenyhelyzet is sürgeti a napi feszültségek feloldását szolgáló program mellett a távlati elképzelések, a párt stratégiájának kimunkálására. A politikai versengés egyúttal a társadalmi ellenőrzés kiterjedésével is jár. A hazai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a párt nem volt képes önmaga ellenzékének szerepét betölteni. A többpártrendszer nem szavatolja a politika működésének tökéletességét, mindössze nagyobb esélyt ad a hibák gyors észlelésére és a megfelelő korrekciókra. (folyt.)
1989. március 9., csütörtök 12:05
|
Vissza »
|
|
Több pártban gondolkodva (3. rész)
|
Harmadszor: a politizáló párttá válás versenyhelyzetben létfeltétel. Ha az MSZMP szervezetei késlekednek, ha elodázzák a választ az újabb és újabb országos és helyi kérdésekre, presztizst, befolyást vesztenek. Az új szervezetek, majdani pártok kiindulási pozíciója bizonyos vonatkozásban könnyebb. Az elmúlt négy évtized történéseiért a felelősség ugyanis az MSZMP-t terheli. Válságos helyzetben a tagadhatatlan eredmények is leértékelődnek, a hibákat könnyű felnagyítani, sőt csak azokat fölemlegetni. A versenytársak természetszerűleg a kritikára helyezik a hangsúlyt. Az MSZMP önvizsgálata a folytatás és az elhatárolódás kettős feladatával történhet. Lényegi különbség. Kivált, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a szocializmus új modelljének elméleti megalapozása és gyakorlata nem csupán magyar kérdés. A gazdasági felzárkózás, a demokratizálás a szocialista utat választó országok mindegyikében felszínre került (esetenként lappangó) kérdés. A nemzetközi összehasonlítások ugyanis erőteljes jelzésként értékelendők, a korábbi modell ellehetetlenülésére utalnak. Ebből a logikából az is következik, hogy az MSZMP-nek önmaga megújításával kell elsősorban foglalkoznia. Csak így válhat lehetségessé a vezető szerep megtartása, megszerzése. (MTI-Press) Maros Dénes
1989. március 9., csütörtök 12:06
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|