|
|
|
|
Détári most volt, játék azonban vele sem (1. rész)
|
Szabó Sándor, az MTI munkatársa írja: 1989. március 9. csütörtök (MTI) - Bicskei Bertalan, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya önhibáján kívül kockáztatásra kényszerült. Úgy ült le szerda este a kispadra a Népstadionban, hogy az írek elleni vb-selejtező előtt igazán komoly előkészületi mérkőzésen nem is láthatta jelöltjeit. Nem láthatta, mert nem volt rá idő az NB I-es bajnoki rajt előtt. Igy azután - de csakis ilyen szempontból - elégedettségre adhat okot az angol és skót ligából verbuválódott, óriási állóképességű, olajozottan játszó Irország elleni 0:0-ás döntetlen. A magyar csapat három mérkőzésen három különféle összetételű együttessel szerepelt, négy pontot gyűjtött, s továbbra is veretlen. Lehet azon vitázni, vajon melyik volt az érzékenyebb pontvesztése: a tavaly decemberi, idegenbeli Málta elleni, vagy a szerda esti? Málta együttesével szemben a vesztegetési ügyek miatt megtizedelt legénység lelkesen játszott, de gyermeteg hibája miatt a 91. percben gólt kapott, elúszott az egyik pont. Akkor sokan állították: ha Détári Lajos pályán lett volna a La Valletta-i összecsapáson, nincs gond. Szerda este az Olympiakosz Pireusz légiósa játszott, de ettől cseppet sem lett veszélyesebb a magyarok játéka. A szerda este tehát röviden így jellemezhető hazai szempontból: Détári most volt, játék azonban vele sem. Vajon miért? Előzetesen mindenki jól tudta, hogy a pontosan felépített ír védelmi fal ellen csakis úgy lehet eredményt elérni, ha szünet nélkül akciókat kezdeményeznek a magyarok, s a szintén igen iskolázott ír középpályás vonal ellenállását idővel felőrlik. Ahhoz adva voltak Détári Lajos többnyire pontos átadásai, de a két ék, Mészáros és Kiprich egyszerűen eltűnt a fehér-zöldek gyűrűjében. Nem sikerültek az egyéni megugrási kísérletek sem. Gregornak a középpályás csapatrészben való szerepeltetése egyáltalán nem gyümölcsözött. Talán azért, mert a Bp. Honvéd játékosa inkább csatár mint középpályás. Détári tehát önhibáján kívül nem tudott igazán karmesterré előlépni, noha már puszta jelenlétével is kivonta a forgalomból Whelant, akinek a feladata volt a szőke magyar ellenőrzése. Alapvető bajnak bizonyult az is, hogy a két szélsőhátvéd, Sass és Kozma is igen ritkán ment az ír bástyák mögé. Pedig az első percekben látszott, hogy Détári képes hosszú labdákkal indítani Sasst, aki egy-két alkalommal Morris mögé került, és jól is adott be. A második félidőben már Sass sem vállalkozott felfutásra. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 11:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|