|
|
 |
|
 |
Autózás Magyaroszágon - A KSH felmérése (1. rész)
|
1989. február 12., vasárnap - A gépkocsipark jelenleg meghaladja az 1,7 milliót, s míg negyedszázada a személyszállítás háromnegyedrésze a tömegközlekedésre hárult, napjainkra a személygépkocsik már lényegesen nagyobb szerepet kapnak; a közlekedők több mint fele saját gépkocsiján utazik. A dinamikus fejlődés ellenére nemzetközi összehasonlításban Magyarország személygépkocsi-állománya igen szerény, Európában az ezer lakosra jutó gépkocsik számát tekintve a 27. helyen állunk. Ez derül ki abból az összeállításból, amelyet a személygépkocsi-közlekedés helyzete, ipari-kereskedelmi háttere címmel a Központi Statisztikai Hivatal készített a hazai autózással kapcsolatos szerteágazó információkat csokorba gyűjtve. A kötet ismerteti a gépkocsiellátottság, a javítás, az alkatrészellátás és az úthálózat jellemzőit. Részletesen elemzi a hazai gépkocsik futásteljesítményét, üzemeltetési körülményeit és azt is, hogy mindez mibe kerül a lakosságnak. Az összeállítás bemutatja, hogyan alakítja át a gépkocsi időbeosztásunkat, utazási szokásainkat, s számot ad a balesetek alakulásáról is.
A gépkocsik száma nagyobb annál, mint amit a kapcsolódó,
elmaradott infrastruktúra kielégíteni képes. Úthálózatunk hossza 30
ezer kilométer, szerkezete, teherbíróképessége nem elégíti ki a
megfelelő sebességgel és biztonsággal szervezhető áru- és
személyszállítás követelményeit. Kevés az autópálya - hossza alig
haladja meg a 200 kilométert - és a korszerű burkolatú, megfelelő
szélességű országos közút.
A személygépkocsi-állomány és az infrastruktúra közötti
feszültséget tovább növeli, hogy a személygépkocsik átlagos életkora
az elmúlt hét év alatt 2,5 százalékkal nőtt, s jelenleg már 9 év. A
tíz évnél idősebb gépkocsik képviselik az állomány csaknem felét. Ez
jelentősen megnöveli a gépkocsik javítás- és alkatrészigényét. Az
alkatrészellátásra a mennyiségi és választékbeli hiányok a
jellemzőek, abroncsköpenyekből és tömlőkből - amelyekből hazai
termelés nincs - az elmúlt hat év alatt mintegy 9 százalékkal
csökkent a forgalom, elsősorban a kínálat hiánya miatt.
A javítókapacitás nem kielégítő, annak ellenére, hogy a
telephelyek, illetve a magánvállalkozók száma az utóbbi években
jelentős mértékben gyarapodott. (folyt.köv.)
1989. február 11., szombat 20:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|