|
|
|
|
Áremelés - visszhang 2. /lsd mtik1031/
|
Moszkva, Bécs, Róma, Belgrád, 1989. január 9. hétfő. (MTI-tud) - A magyarországi áremelkedések nem érték váratlanul a lakosságot, a hétvégi vásárlási hullám a folyamatos áruszállítás következtében nem okozott gondokat az ellátásban - állapította meg hétfői kommentárjában a Pravda. A szovjet lap budapesti tudósítója részletesen ismertette az áremelkedéseket, megemlitve, hogy talán csak a húsellátás adott okot idegeskedésre.
Moszkvai megfigyelők a kommentár kapcsán emlékeztetnek arra, hogy a szovjet sajtó hasábjain már jóideje vita folyik az 1990-91-re tervezett általános árreform kérdéseiről, a lakossági kompenzáció mikéntjéről. Mihail Gorbacsov a közelmúltban kategórikusan kijelentette, hogy a lakosságot érzékenyen érintő problémáról nyíltan döntenek majd, odafigyelve a közvélemény szavára. A Pravda külön megemlíti a magyar sajtótermékek árának január 1-jétől érvényes 150 százalékos emelését, s részletesen ismerteti az áremelések ütemtervét, igy az ez idő szerint utolsóként beharangozott tavaszi energiaáremelést. Ezzel lezárul a menetrend, de vajon hosszú időre-e? - veti fel a kérdést a lap budapesti tudósítója. Megállapítja másfelől, hogy az intézkedések nemigen lehetnek népszerüek, mégha egyes lakossági rétegek számára enyhítették is az áremelkedések hatását. A bécsi Der Standard című független újság és a Neue Arbeiter-Zeitung, az Osztrák Szocialista Párt lapja a magyarországi áremelésekről, valamint a kormány és a szakszervezetek között ennek kapcsán növekvő feszültségről beszámolva kiemeli, hogy a magyar kormány kettős nyomás alá került: kénytelen a szubvenciók csökkentésével is megakadályozni a költségvetési hiány további növekedését, a szakszervezetek viszont azt követelik, hogy a szubvenciók leépítéséből származó pénznek legalább egy részét az áremelések bérnöveléssel és szociálpolitikai intézkedésekkel való kompenzálására használja fel. Az ANSA olasz hírügynökség hétfői tudósításában ,,drasztikusnak,, minősíti a bejelentett budapesti áremeléseket. Beszámol arról is, hogy a szakszervezetek kemény hangú tiltakozást tettek közzé, s hogy mindez közvetlen az előtt történt, hogy a magyar Országgyűlés - folytatva félbeszakított ülését - megvitatni készül az egyesülési és gyülekezési jogra vonatkozó törvénytervezeteket. /folyt./
1989. január 9., hétfő 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|