|
|
|
|
Beszélgetés Németh Miklóssal a Rádióban (1. rész)
|
1989. június 4., vasárnap - Nem kér időt arra, hogy kormányát engedjék nyugodtan dolgozni, még csak bizalmat sem kér most már, mert az ígérgetések, a szavak ideje lejárt, a tettek ideje jött el - nyilatkozta Németh Miklós a Magyar Rádió vasárnapi adásának Hívja a 388-378-at című műsorában.
A miniszterelnök e kora délelőtti beszélgetésben Wisinger István mikrofonja előtt ,,az utca emberének,, adott interjút, az állampolgárnak válaszolt a telefonon, levélben föltett kérdésekre felelve. Kifejtette: ha a nép, a Parlament, a közvélemény úgy látja, hogy ez a kormány - bár sok feszültséget okozva és áldozatot is kérve - bizonyítani tudja, hogy elmozdultunk a holtpontról, akkor van remény arra, hogy néhány év múlva megállapíthassuk: volt értelme szenvedni és küszködni. Szó volt a műsorban Nagy Imrének és sorstársainak közelgő temetéséről, amelyről szólva a kormányfő azt mondta: június 16-a vízválasztó lehet. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy ez a nap a nemzeti megbékélés és kiegyezés, a tiszteletadás és a gyász napja mellett történelmi szakaszhatár is lesz. Lehetővé válik, hogy minél előbb lapozni tudjunk múltunkban, hogy szemünket még inkább a jövő feladataira vessük, és lélekben is erre összpontosítsunk. - Hogyan ébredt a miniszterelnök? - tudakolta a riporter, utalva arra, hogy Németh Miklós a Parlamentben elmondta: néha álmatlan éjszakái vannak. - Én azt hiszem természetes, hogy a miniszterelnöknek van magánélete - hangzott a válasz -, s meg merem kockáztatni: több álmatlan éjszakája van, mint egy magánembernek. És az is természetes, hogy ha olyan nagy jelentőségű kérdésekről tárgyal a Parlament, mint a pénzügyi csomagterv, vagy Bős-Nagymaros kérdése akkor arra hónapokig készül az ember, keresi a lehetséges tartományban a legjobb megoldást, konzultál a legszűkebb munkatársaival, szakértőkkel, mérlegeli a tanácsokat, és ez ülepedik, érlelődik benne; ehhez a folyamathoz pedig hozzátartoznak a hajnali felriadások. A következő kérdés - amelyre igenlő választ adott a miniszterelnök - az volt: túlzás-e, hogy az elmúlt két hét politikusi pályafutásának legzsúfoltabb két hete volt? Hiszen Németh Miklós Bős-Nagymaros ügyében Prágában, majd Bécsben járt, a hét elején Központi Bizottsági ülés volt, és négy napon át ülésezett a Parlament, ahol két nagy fontosságú beszédet mondott. A továbbiakban többnyire e témakörökön belül zajlott a beszélgetés, mégpedig egy egyetemista kérdésével: szakmai, politikai vagy anyagi okokból állították-e le a nagymarosi vízlépcső építkezését? (folyt.köv.)
1989. június 4., vasárnap 17:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|